A+ A A-

Hatalomátvétel - Szovjet trolik

Napjainkban, amikor a Moszkva tér, mint közterületi elnevezés nemkívánatossá vált és átkeresztelésre ítélték. Ennek türkében furcsa minden nap szolgálatban látni az egykori szovjet rezsim „emlékjárműveit", a ZIU9-es trolikat. Pedig ezek a járművek jobban emlékeztetnek a feledni kívánt rendszerre, mint szegény Moszkva tér, hiszen vörösben izzanak, cirill betűk díszelegnek rajtuk, sőt Sztálin 70. születésnapja alkalmából az 1949-ben újraindult troli közlekedés járatainak számozását is a diktátor születésnapjához igazították – mégis köztünk élhetnek.

 

A II. világháború után, 1949 őszére támasztották fel Pesten újra a trolibusz-közlekedést. Az első trolik MTB 82-es típusok voltak, amikből 1952-ig 53 darabot szerzett be a főváros, még az 1949-es BNV-n kiállított trolit is megvásárolták, hogy bővítsék az állományt. Az amerikai mintára épült, áramvonalas formavilágú trolik selejtezésére 1964 és 1967 között került sor. A szovjet trolik budapesti pályafutása az immár Engelsz városbeli Urickij gyárban épülő ZIU-5D-vel folytatódott, amit a kormány szuszogó hangja miatt „Szuszi” névre kereszteltek el. Ezekből a mainál szélesebb és ezért nehezebben manőverezhető alumínium karosszériás járművekből 1969-ig 100 darabot vásároltak. Az első hét darab ZIU-t a 76-os vonalán 1966 augusztusában állítatta forgalomba a Fővárosi Villamosvasút. A tömött trolikon nem volt könnyű az élet, két szűk ajtajánál lehetett csak le- illetve felszállni és nagyon kellett rajtuk fogódzkodni, hiszen ha meglódult, jaj volt annak aki nem markolta meg erősen a kapaszkodót! Ez a típus viszonylag rövid ideig szolgálta a fővárost, 1982-re már mindössze egyetlen hírmondó maradt belőle. Természetesen többször is felmerült a hazai gyártmányú trolibusz ötlete több, kevesebb eredménnyel. 1974-ben az Ikarus 200-as típuscsalád szekrényébe egy csuklós és egy szóló trolibusz prototípusát készítették el. A trolik jól futották a próbautakat, ám szóló kivitelű trolik terén - bár az Ikarus ésszerűbb döntés lett volna - a választás mégis a ZIU-5 utódjára, az újonnan kifejlesztett ZIU-9-re esett. A magyarázat egyszerű, a trolikhoz szükséges elektromos berendezések – amiket a Szovjetunióból kellett volna megvásárolni – házilagos beszereléssel is másfélszer olyan drágák lettek volna, mint megvenni a komplett ZIU-9-eseket. A BKV ilyen „ösztönzés” hatására 1975 és 1982 között 172 darab ZIU-9-est vásárolt a nagy testvértől. Ezek selejtezése immár 17 éve tart és még mindig 24 darab fut belőle a főváros útjain, pedig a meghatározott élettartamukat már jelentősen meghaladták.

Utoljára frissítve: 2014. február 16., vasárnap 09:14
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Hirdetés
Hirdetés

Legolvasottabb

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

 

© 2012. Opramedia Kft. | Minden jog fenntartva!

Csatlakozz!