A+ A A-

Pusztuló műemlék, valaha No1. légkikötő volt - Budaörsi Repülőtér

Aki ma a Budaörsi repülőtér omladozó épületeire pillant, biztos nem gondolja, hogy ez a reptér volt az ország első világszínvonalú légikikötője. S habár műemléki védelmet élvez, ez a „gondoskodás" egyáltalán nem látszik meg a történelmi épületegyüttesen.

 A Budaörsi repülőtérre való igény már az 1930-as évek elején felmerült, ám a gazdasági világválság okozta pénzügyi helyzet csak 1935-ben tette lehetővé az építkezés megkezdését. Csupán négymillió pengőből a kor nyugati színvonalának megfelelő, igaz kisebb repteret építettek, melynek szalagját 1937-ben Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István vágta el. Már 1937 őszén közvetlen járat közlekedett innen Prágába, majd a következő évben Aradra és Varsóba is. Egyre fokozódott az érdeklődés a repülés iránt, így a repülőtér hamarosan kicsinek bizonyult, bővítése azonban – köszönhetően a rövid kifutópályának – nem igazán volt megoldható. Új, nagyobb repülőtérre volt szükség. A választás a ferihegypusztai nagy területre esett, ahol 1938-ban meg is kezdődtek a munkálatok. A II. világháború azonban közbeszólt. A Budaörsi repülőtér forgalma megcsappant, besorozták a kiszolgáló személyzetet, de hadba hívták a szerelőket és a pilótákat is. A repülőtér pedig hamarosan csak katonai forgalmat bonyolított. A bombázások elpusztították az összes budapesti repülőteret, köztük az épülő Ferihegyit is. A repülőgéppark is megsemmisült a műszaki berendezésekkel együtt. A MALERT Rt-nek egyetlen gépe élte túl a háborút, de az is használhatatlan állapotban. Mivel a Budaörsi repülőteret kerülték el leginkább a bombatalálatok, ideiglenesen ez a repülőtér lett az ország nemzetközi légikikötője és a szovjet fennhatósággal alakult MASZOVLET Rt. innen indította el új, LI-2 típusú gépeit. Az első járat 1946. október 15-én indult Debrecenbe, nemzetközi szinten pedig hamarosan Prágába. 1950-re már igencsak elavultnak és kicsinek volt mondható a Budaörsi repülőtér, így égető szükség volt egy modernebb nemzetközi légkikötőre. 1950. május elsejére el is készült a Ferihegyi repülőtér, ami átvette a nemzetközi légikikötő szerepét. Ettől kezdve a Budaörsi repülőtér a sport- és mezőgazdasági repülésnek ad otthont. Jelenleg még fotókat készíteni sem könnyű a reptérről, hiszen a biztonsági előírások szigorúan tiltják az engedély nélküli belépést a repülőtér területére. Akárcsak egy katonai objektumot, úgy őrzik a pusztuló létesítményt. Habár fantasztikus történelmet őrzött, mára sokat vesztett nimbuszából köszönhetően, hogy az évek során annyira átépítették, hogy eredeti jellegét majdhogynem teljesen elvesztette.

Utoljára frissítve: 2014. máj. 22., csütörtök 14:51
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Hirdetés
Hirdetés

Legolvasottabb

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

 

© 2012. Opramedia Kft. | Minden jog fenntartva!

Csatlakozz!