Hollywood egyik legfoglalkoztatottabb szupersztárja, pályafutása során több mint háromezer alkalommal tűnt fel kisebb-nagyobb szerepekben a mozivásznon vagy a tévéképernyőn. Ilyen pazar karrierrel még a legnagyobb színészlegendák sem büszkélkedhetnek.

A Ford Mustang az 1964-es Goldfinger című James Bond-filmben kapott először szerepet, és ettől kezdve nem volt megállás. Napjainkra már a Mustángnak is igazán kijárna egy saját csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán. Persze a filmszerepek nagyszerű reklámként is szolgáltak, és a hírnév eléréséhez elengedhetetlen volt Hollywood szerepe a Ford Mustang történetében.

Ugyanakkor bármilyen meglepő, Európában csak az utóbbi években kezdték el forgalmazni a helyi importőrök a Mustang-ot. A hatodik generáció lett az első globális modell a sportkocsiból, és talán ezért is alkották meg a szerényebb, 2,3 literes megszelídített változatot. Ezzel ugyan csökkentették valamelyest az amerikai álom karakterét, de persze az is igaz, hogy ez a kívülálló számára nem észrevehető.

A Ford Mustang teszt során abszolút érezhető volt, hogy klasszikus formája a cápamaszkos orral eleve közúti látványosság, és ez a szín pedig egyenesen vonzza a szemeket.

A Ford Mustang teszt során abszolút érezhető volt, hogy klasszikus formája a cápamaszkos orral eleve közúti látványosság, és ez a szín pedig egyenesen vonzza a szemeket.

Bármekkora hajtómű is van ebben az autóban, lehetetlenség vele feltűnésmentesen közlekedni. Persze a mi esetünkben halmozódott a vizuális élmény, mivel az élénksárga fényezés és a Convertible, azaz kabrió kialakítás tovább fokozta az amúgy sem csekély érdeklődést. A Ford Mustang klasszikus formája a cápamaszkos orral eleve közúti látványosság, és ez a szín egyenesen vonzza a szemeket. Igazából mindegy is, hogy nyitott vagy zárt a tető, kijelenthetjük, hogy bárhonnan is mustráljuk ezt a gépet, legtöbbünk elcsábul tőle.

Némi csalódást okoz, hogy belső színvonala viszont elmarad az Európában megszokottól. Az elődhöz képest javult a minőség, de még mindig olyan amerikás a komfortérzet, sok a kemény műanyag, a burkolatok nem mindig találkoznak. Persze erre kérdezhetik a Mustang hívők, milyen legyen egy amerikai autó, amit Amerikában gyártanak? Pont ilyen, csak épp mi el vagyunk szokva ettől, a németek elkényeztettek bennünket.

Persze, aki az amerikai életérzésre vágyik, tesz magasról erre. Ennek ilyennek kell lennie. Amúgy elöl kényelmesen, hátul szűkösebben lehet elférni a kabrió Mustang-ban. Látszik, hogy Amerikából jött, mert minden verzióban alap a Recaro bőrülés, s az olcsó hatású bőrből még az ajtókárpitra is jutott. Jól mutatnak az indítógomb mellett a krómozott műanyag, mégis stílusos kapcsolók, és nem hiányzik az utastérből a Mustang több mint 50 éves múltjára emlékeztető plakett sem.

Némi csalódást okoz, hogy belső színvonala viszont elmarad az Európában megszokottól. Az elődhöz képest javult a minőség, de még mindig olyan amerikás a komfortérzet, sok a kemény műanyag, a burkolatok nem mindig találkoznak.

Némi csalódást okoz, hogy belső színvonala viszont elmarad az Európában megszokottól. Az elődhöz képest javult a minőség, de még mindig olyan amerikás a komfortérzet, sok a kemény műanyag, a burkolatok nem mindig találkoznak.

Van, aki szerint szentségtörés ilyen piti motort tenni ebbe az autóba, és a 2,3 literes, négyhengeres turbó EcoBoots motort valóban nem Amerikának készítették, ott az 5,0 literes V8-as szívó a normális. Ugyanakkor mégsem példátlan, mert 1974 után vagy tizenöt évig már volt négyhengeres Ford Mustang. Bármennyire is megmosolyogják ezt sokan, mégis ésszerű döntés volt Detroitban a globál-modellbe egy ilyen erőforrást is tenni.

Szívfájdalom, hogy városban araszolva szinte nincs hangja a motornak, bár a 317 lóerő azért feledtetni tudja ezt a bakit, ha odalépünk neki. A szerényebbik Mustang 100 km/órás szintideje 5,8 másodperc. Már a 300 fölötti lóerőszám is száguldásra csábító, de a 434 newtonméteres nyomaték még beszédesebb. Persze az 5,0 literes nyílván vadabb, de meggyőződésem, Magyarországra bőven elegendő ez a kisebb motor is.

Sportkocsiról lévén szó jól jöhet olykor a Track Apps nevű funkció, amellyel a menürendszerből kiválasztva indíthatjuk a stoppert, automatikusan, vagy a gázpedál taposásával. Mikor Track vagy Sport módba tesszük a menetmódkapcsolót, akkor azért már némi motorhangot is kapunk gázadáskor, és persze vadabb viselkedést. Ha vissza tudja fogni magát az ember, a fogyasztás akkor is kiugró egy átlagautóhoz képest. Persze ez nem egy tucatkocsi, hanem egy Mustang, amely átlagban 12-14 litert eszik odafigyelve is, olykor-olykor elcsábulva pedig már 15-16 litert mutathat a fogyasztásmérő.

A Ford Mustang teszt alanyának 11,9 millió forintos alapára a stílusához, formájához, erejéhez és legendájához mérten is szerény. A kabrió kialakítás 1,3 millió forint többlet a kupéhoz képest, ami nem túlzó. Ezért elektromos tetőmozgatást, extra zajszigetelést és a nyitható tetejű autók utánozhatatlan szabadságérzését kapjuk. Amúgy a vászontető lehajtása egyáltalán nem szűkíti a csomagteret, ami egészen nagy, 332 literes.

A Ford Mustang teszt nem okozott csalódást, bebizonyította, hogy az Európában most először hivatalosan is kapható autó azt adja, amit elvárhatunk egy ilyen klasszikus modelltől, zseniális, és nem is annyira drága belépő egy másik életérzésbe.

Ford Mustang műszaki adatok
Motor: 2300 cm3
Teljesítmény: 314 LE, 434 Nm
Végsebesség: 234 km/h
Gyorsulás 0-100 km/óra: 5,8 s

Ford Mustang fogyasztás: 12,4 l/100 km
Ford Mustang ár: 11 909 000 Ft

Ford Mustang Convertible 2.3 EcoBoost A6 tesztautó ára: 14 875 100 Ft

Ford Mustang vélemények
Külső: 5
Belső: 3
Ár/érték: 4

Előny/hátrány
+ Ikonikus forma, jó menetdinamika, jó felszereltség és vételár
– Szűk hátsó sor, gyengébb anyagok az utastérben, nehezen kezelhető navigáció