A+ A A-
Hirdetés

Ronda csajoknak nézhettek minket - Sipos Péter

Az Irigy Hónajlmirigy népszerű Sipije nemcsak ebben az együttesben csillogtatja tehetségét. Két éve megvan a Triász nevű akusztikus zenekara. Ebben Kálmán Györggyel és Jankai Bélával a Dinamitból Elveszett dalok címen olyan dalokat játszanak, amiket az utóbbi időben a rádió adók nem. Pokolgéptől, Cserháti Zsuzsától, de van köztük Demjén, Generál, és LGT is. Mindezt a konferálásokban sok humorral vegyítik, és havonta egy biztos helyen a Back Stage Pub-ban fellépnek vele.

 - Mióta van jogosítványod?
- Pontosan harminc éve, tizenhét évesen szereztem meg. Mint minden fiatal, én is szeretettem volna a volán mögé ülni. Aztán be vonultam katonának.
- Milyen autókat vezettél?
- Először apám Zsiguliját hajtottam, majd lett egy saját Zsigulim és egy kis Polskim. Aztán folyamatosan javult a színvonal.
- Mikre váltottál és miért?
- Megláttam és beleszerettem egy bukólámpás 323 F Mazdába. Az nagyon tetszett. Előtte volt egy 1.6-os Ford Diesel Fiesta-m, aminél kellett vagy fél óra, hogy felgyorsuljon százra, de szerettem, mert megbízható kis autó volt. A Mazda már menőbb volt. Négy ajtós, nagy csomagtartóval. Azóta sem csináltak ilyen praktikus autót. Mindig Mazda párti voltam, de amióta felköltöztünk egy hegyre, oda ez kevés volt. Négy kerék meghajtású járgány kellett. Koreai márkák mellett tettem le a garast. Már a második Ssangyong Rexton-om van, a feleségemnek pedig Suzuki SX 4-ese. Felénk nagyon rossz az út, a téli hónapokról ne is beszéljünk.
- Sokszor váltottál kocsit?
- Nem jellemző. Ez már hetedik éve megvan. Engem az érdekel, hogy eljussak vele mindenhova. Hogy hogyan néz ki, hogy csajozós-e, már nem érdekel.
- Amikor váltottál, akkor miért?
- Hasznossági szempontok miatt. Volt Lada Niva-m, amikor építkeztem. Azt gondoltam, hogy nagy hasznát fogom venni, de csak őrültködésre volt jó. A csomagtartója kicsi, téglát nem tudtam benne hordani, viszont a sarat jól bírta.
- Zenekari buszban hova szoktál ülni?
- Mostanában hátra. Laptopon filmeket nézünk, zenét hallgatunk.
- Hogyan vezetsz?
- Remélem, hogy jól. Régen nyomtam a gázt, mint süket a csengőt, de már lenyugodtam. Csínyekbe akkor sem mentem bele, mert nem voltak olyan jó autóim. Ez a dízel sem megy 170-nél többel. Tempósan vezetek, de nem vagyok anyázós típus. Nem szeretem a furakodós palikat, de azt sem, ha nem engednek be ok nélkül. A legjobban azt utálom, ha valami "eset" van, akkor lelassítanak és bámészkodnak.
- Mire használod az autót?
- Mindenre. ha kell fát szállítok, beteszek két zsák trágyát, ha úgy adódik, aztán kitakarítom, beül a család és elmegyünk, ha kell öltönyben. Használati tárgy.
- Ismert előadóként fontos, hogy milyen autóból szállsz ki?
- A puccos autóért megszólnának. Egy ismert ismerősömnek volt néhány hétre kölcsönbe egy nagyon márkás autója, és leköpködték. Vissza is adta. Gyakran használom inkább a Suzukit. Csak, ha a családdal, a két gyerekkel megyünk, például kempingezni dugig rakott csomagtartóval, akkor ülök a másikba.
- Zenekaron belül nincs vetélkedés, hogy kinek van jobb járgánya?
- Átlagos, hat-hét éves, alsó középkategóriás autóink vannak. Nincs hivalkodás.
- Szoktad átadni a volánt?
- Nem szívesen. A feleségem biztonságosan vezet, neki igen. Mellette nem félek.
- Beleszól a vezetésedbe?
- Csak, ha gyorsan megyek, akkor mondja hogy lakóterület. Fordított esetben én is mondom, hogy látom, nagyon nyomod. Jobb egyből minden gyorsabbnak tűnik.
- Mi volt a leghosszabb út egyhuzamban.
- A barátommal, aki motorversenyző, Amszterdamba tizenkét órát vezettünk felváltva. Arra ébredtem, hogy üveghangon zúg a Mazdám motorja. Száznyolcvannal nyomta, holott százhetven volt a végsebessége.
- Hol volt jó külföldön vezetni?
- A törököknél. A felfestett három sávon nyolcat használnak, mindenki dudál, és mégis baleset mentesen működnek.
- Milyen autós kalandjaid voltak?
- A kis Polskival nagy tempóval rosszul vettem be egy kanyart és fejre álltam. Kirepültem belőle, mondhatom, hogy szó szerint fűbe haraptam, és rám esett. A kocsi totál káros lett, én pedig az intenzíven feküdtem pár napot megfigyelésen.
- Buliba menet robbantatok már le?
- Huszonnégy év alatt egyszer, de akkor is értünk jöttek egy másik kocsival, és elvittek minket a koncertre, és egyszer hazafele vontattak minket.  
- Jó emlékeid is vannak?
- A szüleimmel megjártuk fél Európát Zsigulival és Wartburggal, teli rakott tető csomagtartóval. Nagyon bírtam.    
- Kikapcsolódásként szoktál autóba ülni?
- Nem jellemző, de szeretek nyáreste vezetni.
- Ha sok pénzed lenne, milyen autót vennél?
- Többet is. Egy komoly terepjárót, esetleg Land Rover Sportot. Nagyon tetszik az Infiniti és a Lexus F1 is. Ferrari-t nem, mert azzal nálunk nem lehet közlekedni. Vennék egy kis családi autó is. Sofőr nem kéne, mert minek a jó autó, ha nem én vezetem. Sofőrszolgálatot viszont szoktam igénybe venni. Enyhe piásan sem ülök a volán mögé.
- Stoppoltál már?
- Katona koromban jöttem haza egy barátommal Siófokról, de senki nem akart minket felvenni. Kitaláltuk, hogy zoknikkal kitömjük a trikónkat. Azt gondoltuk, hogy messziről nőnek látszunk, és  ha már megállnak, csak nem mennek tovább nélkülünk. Valószínűleg nagyon ronda csajoknak néztek minket, mert három óra után kénytelenek voltunk vonatra szállni.   
- Rendőrök megismernek?
- Egyszer leintett egy rendőr. Megkérdezte: tudja miért állítottam meg? Mondtam, hogy nem. Azért mert engem is úgy hívnak, ahogy magát. De azért legközelebb kapcsolja be a biztonsági övét. És tovább engedett.

Utoljára frissítve: 2014. augusztus 12., kedd 16:46
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Hirdetés
Hirdetés

Legolvasottabb

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

 

© 2012. Opramedia Kft. | Minden jog fenntartva!

Csatlakozz!