A+ A A-
Hirdetés

Nekem az autó esztétikuma fontos – Pintér Tibor

Pintér Tibor színészi karrierjének nagy része a Nemzeti Lovas Színházhoz köthető, amelynek az igazgatója, akárcsak a Szigetszentmiklósi Sziget Színháznak.

Két gyermeke van, mindkettő lovagol. Társulatának sok meghívása van vidékre és külföldre valamint a Fővárosi Nagycirkusz is felkérte őket egy folyamatos show műsorra. Nyáron hagyományteremtő szándékkal Nemzeti Lovas Fesztiválra készülnek a Kincsem Parkba, novemberben pedig a budapesti Arénába egy nagyszabású lovas show-val várják a színházrajongókat. A Pintér Tibor által alapított szigetszentmiklósi Musical Stúdió tanítványai közül sokan nagy karriert futottak be, most pedig Az ének iskolájából is lesz növendéke.

- Mikor szereztél jogosítványt?

- Tizenhét évesen. Előtte motorra vizsgáztam. Elsőre letettem mindent. Motorból volt Delta Moped-em. Simson-om, MZ-m és most is van egy 125-ös BMW-m.

- Mi volt az első autód?

- Egy narancssárga 120-as Skoda. Ezt érettségi ajándékként úgy kaptam a szüleimtől, hogy őket is kell szállítanom, mert a családban csak nekem volt jogsim. Ennek kilyukadt a motorja, mert azt nem mondták, hogyha ég egy piros lámpa, akkor olajat kell bele tölteni. Egy évig bírta, aztán a hatvanezerért vett autóért kaptam kb. nyolcezret a roncstelepen.

- Később milyen járművek következtek?

- Rengeteg autóm volt, 37-et számoltam. Nem nagyon tudok olyan márkát, amely ne lett volna: Trabanttal, Polski Fiattal kezdtem. Mindig váltok, mert megunom és azt hiszem, a következő lesz a tökéletes. Most már csak muszájból cserélek, amikor az előzővel bajok vannak. Mostanában a japán autókban hiszek, jelenleg egy cabrio Toyota MR-rel járok. Ez különleges, nincs is sok belőle Magyarországon. Nem drága, valamivel több mint egy millió forint, de mutatós. A szerelőm azt mondja, ha csak Toyoták lennének, nem kéne autószerelő. A színházunkat egy kilenc személyes Hundai-jal turnéztatjuk és van egy tizenhat személyes Mercedes buszunk is. Lovakat is vontatunk. Ebből van két kétszemélyesünk és még egy ötszemélyest szoktunk kölcsön kapni. 

Hirdetés

- Hogyan váltottál nyugati kocsikra?

- Az utolsó vagy Trabant vagy Polski Fiat volt és ezt követte egy Ford Escort, ami folyamatosan szétzuhant. Egyszer a Színművészeti udvarán festegettem, hogy eltüntessem a hibáit, amikor odajött Szinetár Miklós tanár úr és azt mondta, hogy lesz még magának szép autója, ha így halad.

- Mik voltak utána?

- VW Golf-ok, VW Polo-k, VW Cabrio változat, a Golf 3-as, Audi A4. Egy autóban sohasem az érdekelt, hogy divatos-e. Ha ez lett volna a szempont, akkor most is egy nagy Mercedes-szel járnék. A mostani kocsim se nem divatos, se nem kényelmes, de olyan, mint én vagyok: vagány, extra. Nem szerettem a BMW-ket, mert "mindenkinek" olyan van, vagy a nagy hajó Merciket, pedig lehet, ha spórolnék, vehetnék azt is. Ugyanígy a lóerő sem számított. A magyar utakon úgysem lehetne kihasználni. Sokkal fontosabb egy autó esztétikuma.

- Fontos, hogy ismert művészként miből szállsz ki?

- Egy időben azt gondoltam, hogy fontos. Közben nem nagyon látják, hogy valaki miből száll ki a parkolóban, még ha az a világ legjobb kocsija is. Ránk nem üzletemberként tekintenek. Az én portékám a hangszalagom és a lovas tudásom. Mondhatom, hogy gyenge üzleteim akkor születtek, amikor megpróbáltam üzletemberként viselkedni, amikor öltönyt, nyakkendőt, vasalt inget vettem fel. Persze igénytelenül sem lehet megjelenni. Lehet, ha Trabant-tal járnék, azt mondanák, milyen vagány fickó, és utánoznának.

- Számodra mi a fontos még az autóban?

- Mivel az előadások miatt állandóan utazunk, fontos hogy mindig használni tudjam. Nagy tisztaságot éppen a lovaglás miatt nem tudok benne tartani. Lovagló csizmával be és kiszállok. A port és a ló szagát visszük magunkkal. Évszakonként, ha rám jön, akkor csinálok vagy csináltatok egy nagytakarítást. Otthon persze átöltözöm, de az autó még egy átmeneti állapot, úgyhogy szinte felesleges minden nap kitakarítani.

- Hogyan vezetsz?

- Nagy balesetet még nem okoztam. Néha belecsúsztam valakibe, ha figyelmetlen voltam egy-egy pillanatra. Rutinos sofőr vagyok. Nem vezetek gyorsan, talán öt trafipaxos büntetést kaptam. Ráállok a 130-ra és úgy megyek a pályán. Nem vagyok sportos vezető. A vezetés nem adja azt az élményt, amit a lovaglás vagy a motorozás.

- Milyen szól a kocsidban?

- Tom Jones, Andrea Bocelli, José Cura. A klasszikusokból a populárisabbak és sok opera is. Kedvencem a Bajazzók, a Bánk bán, a Pillangókisasszony, a Bohémélet, és persze énekelek is az autóban. Néha csodálkoznak, hogy egy cabrioban szőke fejjel, széles vállal valakinél opera szól. Egyébként mindenevő vagyok. Ebbe még Majka is belefér, mert ő a kisfiam kedvence. Ha rap, akkor ő.

- Mi volt a legnagyobb sebesség, amivel mentél?

- 220 körül egy saját Toyota Seneca-val és egy barátom Mercijével is. Ezekben nem is tűnt fel a nagy sebesség.

- Mi volt a legjobb autó amit vezettél?

- Egy haverom három éves Porsche-ja. Abban éreztem az erőt, amikor gyorsulásnál az ülésbe préselődtem. Tetszett, de a hazai utakra ez sem való. Igazi nagy amerikaiban nem ültem. Volt Mercim, amelynek nagy orra volt és tetszett, hogy ment előttem, de ez volt a maximum. Nagy autókból volt több dzsipem is, ML Jeep és egy Toyota Land Cruiser.

- Ha sok pénzed lenne, mit vennél?

- Talán egy super Ferrari-t vagy Jaguar-t, de cabrio-ban, esetleg egy sportos Lexus-t. Nincs konkrét vágyam.

- Mi volt a legjobb autós élményed?

- Amikor megvettem a Smart Roadster-emet, rá egy hétre lementünk a barátommal Horvátországba a tengerpartra. Amikor megláttuk a tengert, lehúztuk a tetőt, rágyújtottam egy szivarra, bekapcsoltuk Tom Jones-t és napsütésben így mentünk le az üdülő helyünkig.

Utoljára frissítve: 2015. július 28., kedd 09:33
Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Hirdetés
Hirdetés

Legolvasottabb

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

 

© 2012. Opramedia Kft. | Minden jog fenntartva!

Csatlakozz!