A+ A A-
Hirdetés

Az első gyerek majdnem a kocsiban született - Bolba Éva

Életében most a legfontosabb a család, a két kislánya, a szakmájában pedig a Bolba Éva és a Jazzterlánc. Ez egy triós felállás gitárossal, harsonással és Éva énekével.

 Több, mint egy éve alakultak és gyerekeknek játszanak jazz zenét. Belopják az életükbe ezt a műfajt, hogy aztán amikor nagyobbak lesznek, könnyebb dolguk legyen választani, és felismerni az értékes zenét. A közönség az óvódások és a kisiskolások közül kerül ki. Többnyire Éva szerzeményeit játsszák. A premier előtt egy szülinapi bulin tesztelték a hatást a gyermekeik és a barátaik között, akik vették a lapot.

- Mikor szereztél jogosítványt?

- Néhány éve, amikor az első gyermekemmel voltam terhes. Utána egy pár évig tologattam a babakocsit Szentendrén a hegyre fel, de amikor megjött a második is, akkor beláttam, hogy ezt nem fogom bírni, és megvettem ezt az autót.  

Hirdetés

- Elsőre sikerült a vizsgád?

- Igen, és bajban is lettem volna, hogyha nem, mert szülés után nem tudom mikor folytathattam volna újra a felkészülést.

- Miért nem csináltad meg korábban?

- Jól elvoltam a HÉV-vel, a BKV busszal. Ha valamit szállítani kellett, azt betettem a hátizsákomba, és ha fellépni mentem egy zenekarral, akkor beültem a zenekari buszba és vittek. Ehhez nem kellett autó.

- Mit vettél, mivel jársz?

- Ez egy Toyota Yaris Verso. A férjem mondta, hogy ez való nekem. Ebbe belefér összehajtogatva a babakocsi, a kutyám és mi is. Mivel nem volt tapasztalatom, elfogadtam a véleményét. Korábban nem vezettem. Eleinte csak kis távolságokon gyakoroltam. Néha a párom mellettem ült és segített, mivel velem voltak a csemetéim. Bizony ez a kezdet nem volt könnyű!

- Mit szeretsz ebben az autóban?

- Hogy elférek benne. Olyan ez nekem, mint a férfiaknak az agglegény lakás. Egyedül tudok benne lenni, relaxálhatok, vagy zenét hallgathatok benne, de gyakorló helynek is megteszi útközben. Sőt gyakorlatilag csak itt tudok gyakorolni. A két kicsi lány otthon lefoglal.

- Hogyan néznek rád a forgalomban a férfiak?

- Kaptam már csúnya beszólásokat, és ingerült megjegyzéseket, miközben úgy gondoltam, hogy a másik volt a figyelmetlen. Ez Szentendrén kevésbé jellemző, mint Pesten.

- Hogyan vezetsz?

- Most már négy éve vezetek szinte minden nap. Amikor tanultam, az oktatóm azt mondta, hogy sportos vezetőt lát bennem. Ebben lehet valami, de óvatos vagyok. A gyorsaság nem vonz. Félek. Egyszer kipróbáltam a 130-140-et, de csak pár másodpercig. Féltem magunkat és az autót is. Egyszer már összetörtem az elejét. Nem mentem gyorsan, szinte csak lépésben, de nekihajtottam egy oszlopnak. A két drága gyermekem hangos veszekedésben volt egymásssal, és közben valami leesett. Én lehajoltam érte, és későn vettem észre egy picike kis kanyart. Nagyon megijedtem. Ez egy figyelmeztető jel volt. Szerencsére közel voltam a szerelőhöz, aki értem küldött, majd olcsón és gyorsan megcsinálta.

- Milyen más autót vezettél még.

- Férjemét és egyszer az öcsémét. Neki egy Suzukija van, de nem tudtam vele még csak el sem indulni, annyira idegennek éreztem.

- Bele szólsz-e más vezetésébe?

- Nem, és az enyémbe se szóljanak bele. Néha látom a férjem arcán, hogy mondana valamit, de hallgat.

- Milyen jó személyautóban ültél, amit nem te vezettél?

- Egy Volvo-ban. Az csodás volt, mint egy kényelmes hajó. A bátyámnak van egy Honda CRV-je. Az nagyon tetszik, mert biztonságérzetet sugall.

- A zenekari buszban hova ültél?

- A sofőr mögé, ott szerettem olvasni és aludni. Ez utóbbira bárhol képes vagyok.

- Kényes vagy arra, hogy a volánt ne add át másnak?

- Szívesen átadom. Ha valaki rátesz még egy új karcolást, akkor sincs semmi.

- Ha sok pénzed lenne, mit vennél?

- A régi Honda Accord nagyon tetszett. Most egy Subaru Forester-t vennék. Dzsipszerű, lehet vele menni hegyen-völgyön, a gyerekek beférnek és a kutya is. Egy nagy amerikai autó nem érdekelne. A család miatt másképp gondolkodom.

- Mi volt a legjobb élményed, ami autóhoz kötődik?

- Amikor mentem szülni. Nem tudtam, hogy elindult, bár elszivárgott a magzatvíz, de nem gondoltam, hogy ez már az. Édesanyám mondta, hogy azonnal üljek be mellé a kocsiba és irány a kórház. Akkor még nem voltak fájdalmaim, kacarásztam a szituáción, és fel sem fogtam, hogy mi történik. Végül császárral megszületett Lucikám. A második szülésnél, ami végül szintén császár lett, a férjem vitt, és akkor is ugyanilyen jó kedvünk volt. Ráadásul a szülés közben a doktornő rávett, hogy énekeljem el a kedvenc dalát. Visszakérdeztem, hogy tényleg így szülés közben? Nem lesz ebből baj? Azt mondta, hogy nem, azt bízzam rá, én az énekkel foglalkozzam. És bármilyen hihetetlenül hangzik is, de szülés közben adtam koncertet a segédkezőknek.

Utoljára frissítve: 2015. augusztus 30., vasárnap 17:06
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Hirdetés
Hirdetés

Legolvasottabb

  • 1
  • 2
  • 3
Prev Next

 

© 2012. Opramedia Kft. | Minden jog fenntartva!

Csatlakozz!