Ma már szinte hihetetlen, de a BMW a háború után gyakorlatilag az összeomlás szélén állt. Az eisenachi  üzem a szovjetek irányítása alá került, a müncheni BMW gyár pedig motorkerékpárok, fékek, és konyhai edények gyártásával próbált fennmaradni.

A Barokk Angyal ára elérte a 15.000 márkát, ami hatalmas összegnek számított a háború utáni években.

A Barokk Angyal ára elérte a 15.000 márkát, ami hatalmas összegnek számított a háború utáni években.

A korszak messze nem tartozott a BMW története szempontjából a legszebb időszakok közé, de a tőkehiány és a nehézségek ellenére mégis megszületett a döntés a BMW 501-es luxus limuzin, a későbbi Barokk Angyal gyártásáról. Ez az elegáns és tágas nagy autó 1952-ben került a piacra, de a bevezetés időzítése nagyon szerencsétlennek bizonyult.

A majd mindenüket elvesztett emberek nagy része éppen csak kezdett felocsúdni a világégést követően, az autó ára pedig mintegy 15.000 márkát kóstált, ami az akkori Németországban közel négyévnyi átlagbérnek felelt meg. A Barokk Angyal így valóban csak a nagyon gazdagok garázsába kerülhetett be. Bár teljesen új platformnak számított, a háború után lábadozó autógyár természetesen visszanyúlt az elődökhöz is, ezért a BMW 501-es alapját is egy korábbi modell, a 326-os adta.

A BMW 501-es formáját olyannyira eltalálták, hogy a mai napig ámulatba ejti az embereket.

A BMW 501-es formáját olyannyira eltalálták, hogy a mai napig ámulatba ejti az embereket.

Az első változatokat jellemzően kisebb motorokkal gyártották még, melyekben többnyire 2.0 literes, soros, 6 hengeres 65 lóerős aggregátok dolgoztak. A súlyos karosszériával épített autót ugyan nem rakéta sebességgel lőtte ki ez az erőforrás, de 140-150 km/óra körüli maximális sebességre azért képes volt.

A Barokk Angyal formája viszont szinte tökéletesre sikeredett. Gyönyörű, kerekített ívek, a kor luxusát tökéletesen tükröző kényelmes belső tér, és persze az autó egyik jellegzetessége az egymással szembe nyíló ajtók, melyeken keresztül akár hat utas tudott be- vagy éppen kiszállni. A legenda szerint a Barokk Angyal olyannyira költséges volt, hogy a boros ár ellenére a müncheni BMW gyár minden egyes eladott példányon legalább 4000 márkát veszített.

Ettől függetlenül gyártásban tartották, és 1955-től már elérhető volt az egy évvel korábban a BMW 502-esében debütáló 2.6 literes V8-as motorral is, valamint a későbbi fejlesztések során a kormányváltós autót négyajtós, kupé és kabrió változatban egyaránt forgalmazták.

A fenséges Barokk Angyal ugyanakkor nemcsak sétakocsikázásra termett. Az 50-es években, ha az ára miatt ugyan korlátozott számban is, de a bajor rendőrségnél is teljesített szolgálatot.  A gyártást egészen 1958-ig folytatták, amikor is a hathengeres motort és az 501-es megjelölést végleg kivezették. Gyönyörű formájuk miatt az 501-es BMW használt példányai ma minden veterán autó kiállítás méltán legnépszerűbb látványosságai közé tartoznak.