A fiatal Frank Whittle már a légierő főiskoláján elkezdett foglalkozni a rakétameghajtás és a gázturbinák meghajtási lehetőségével. Felvetette, hogy gázturbinákkal lehetne meghajtani egy sugárhajtóművet. Ez a szakdolgozat téma adta később az alapot a sugárhajtómű szabadalmához.
Megállapította, hogy a hagyományos dugattyús motorral hajtott légcsavar nem képes elég tolóerőt adni, ezért azt javasolta, hogy a dugattyús motor egy kompresszort hajtson, majd egy égéskamrában vezetve a sűrített levegőt üzemanyagot porlasszanak be, ami meggyulladva elég és nagysebességű forró gázokat áramoltatva hátrafelé, előre hajtja a repülőgépet.
Frank Whittle (1907-1996) a sugárhajtásmű feltalálója
Ez ugyan nem volt korszakalkotó felfedezés, ám Frank Whittle felvetette annak a gondolatát is, hogy motort helyettesítsék gázturbinával, így az energia megmaradt része hajtaná előre a repülőgépet. 1930-ban be is adta a szabadalmi kérelmét, amit a következő évben megkapott, ám a légügyi minisztériumot nem érdekelte az ötlete. A mindennemű állami támogatás hiányának ellenére két légierős társával – akik 50 ezer font tőkét szereztek egy banktól azon az áron, hogy Whittle lemondott a találmány hasznáról – megalapította a Power Jets társaságot és így meg tudta építeni a hajtóművét.
Mivel az 1937-ben elkészült első kísérleti gép próbái ígéretesnek bizonyultak a minisztérium is felfigyelt a munkálatokra. Ez azonban továbbra sem járt semmilyen anyagi támogatással, csupán engedélyezték, hogy Frank Whittle teljes munkaidejében a sugárhajtómű fejlesztésén szorgoskodhasson. Később aztán, 1938-ban végre megkapta a várva várt pénzügyi támogatást is, melyből tovább fejlesztette a sugárhajtóművet.
Whittle találmánya alapjaiban forradalmasította a repülés történetét.
A sikeres próbák meggyőzték a minisztériumot a sugárhajtómű életképességéről, így 1939-ben megbízták Whittle-t a W1 típusú hajtómű megtervezésével, amely már repülőgép meghajtására is alkalmas volt. 1941. május 15-e a jeles nap, amikor egy W1 hajtóművel ellátott Gloster E.28/39 repülőgép a levegőbe emelkedett és végrehajtotta első sikeres 17 perces útját. Innentől kezdve a sugárhajtómű sorsa a nemzetközi siker volt. Ám Whittle nem viselte ilyen jól a felhajtást, az óriási felelősség, valamint a hosszú évek megfeszített munkája nagyon megviselte, többször is idegösszeomlást kapott, így visszavonult tűzvonalból.
A következő évben a Rolls-Royce is bekapcsolódott a fejlesztési munkálatokba, 1943-ban pedig Churchillnek is bemutatták a kísérleti repülőgépet. Frank Whittle sugárhajtásmű elgondolása alapján végül az első sorozatgyártásra szánt vadászgép, a Gloster Meteor W2/500 hajtóművekkel 1943 novemberében a magasba emelkedett. Ezután már nem kellett eltelnie egy évtizednek sem, hogy 1952-ben útra kelljen a világ első menetrendszerű sugárhajtású utasszállító gépe, egy de Havilland Comet, mely London és Johannesburg között tette meg első útját.
