A Hyperloop vonat jövőbe mutató koncepciója már régen megszületett a milliárdos vállalkozó fejében, de nem ez volt az első komoly kihívás, amit maga elé állított. Az 1971-es dél-afrikai születésű Elon Musk még 12 évesen írta meg, majd adta el 500 dollárért első játékprogramját. Tanulmányai elvégzése után az akkor még éppen csak szárnyait bontogató internetes üzletbe kapcsolódott be, és gondolván egy nagyobbat Zip2 néven önálló vállalatot alapított öccsével.

A gyorsan sikeressé tett céget mindössze négy esztendő múltán már 341 millió dollárért adta tovább a Compaqnak, majd a kapott pénzből felépítette a PayPal rendszerét, amit aztán 1.5 milliárd dollárért vásárolt ki tőle az eBay. Elon Musk az a fajta üzleti zseni, aki nemcsak 10-20 évvel előrébb lát legtöbbünknél, de az odavezető utat is fel tudja építeni. Még akkor is, ha elképzelései olykor-olykor, még finoman szólva is vadak…

A Hyperloop vonat álma, a légritkított csőben közlekedő kapszula.

A Hyperloop vonat álma, a légritkított csőben közlekedő kapszula.

Később megalapította az űrtechnológiára alapuló SpaceX-et, és 2004-ben betársult a nem sokkal korábban induló, elektromos autókra specializálódó Tesla Motorsba. A cég elnöki posztja mellett ma már Elon Musk Tesla részvényei is meghatározó döntési jogköröket biztosítanak számára, bár az autógyár fejlődését látva ez csak előnyére válik a társaságnak.

A nyughatatlan üzletember, akit talán nem alaptalanul hasonlítanak Steve Jobs-hoz, 2012-ben egy újabb tervével került a figyelem középpontjába. Ez volt Elon Musk Hyperloop névre keresztelt szupervonata. Az alapgondolatot az adta, hogy az Egyesült Államok nagysebességű vasúti közlekedése jelenleg még hatalmas lemaradásban van mind Európától, mind Ázsiától, annak ellenére, hogy erre igen nagy igény volna az országon belüli hatalmas távolságok leküzdésére.

A Virgin féle Hyperloop One első tesztjei 2017-ben, ahol, bár csak egy rövid 300 méteres tesztalagútban, 310 km/órára sikerült felgyorsulni.

A Virgin féle Hyperloop One első tesztjei 2017-ben, ahol, bár csak egy rövid 300 méteres tesztalagútban, 310 km/órára sikerült felgyorsulni.

Ezt orvosolná a Hyperloop, ami az elképzelés szerint nem más, mint egy légritkított csőben közlekedő olyan kapszula, mely légellenállás hiányban több mint 1000 km/órás végsebesség elérésére is képes. Bár Musk a kivitelezésről lemondott, de az akkori terveket nyilvánosságra hozta, hogy más cégek továbbfejlesztve azokat, tökéletesíteni tudják a Hyperloop Alpha névre keresztelt alapelgondolást.

Hamarosan több vállalkozás is ráállt a projektre, melyek közül a legismertebb talán a szintén különc üzletember, Richard Branson alapította Virgin volt. A Virgin féle tervek aztán Hyperloop One néven kerültek be a köztudatba. Ez az elgondolás egy 2.23 méter átmérőjű csőben 1220 km/órás sebességgel közlekedő járműről szól, mintegy 0.5 g-s utasterhelés mellett, melyben a személyszállítás mellett már az áruszállítás is komoly szerepet kap.

A Hyperloop One első tesztjei még 2017-ben valósultak meg, ahol, – bár csak egy rövid 300 méteres tesztalagútban -, 310 km/órára sikerült felgyorsulni, majd ezt követte tavaly ősszel a Virgin féle Hyperloop, ami már utasokkal is nekifutott a dolognak. A cég két munkatársa egy 500 méter hosszú és 15 másodpercig tartó tesztszakaszon utazott a Las Vegas mellett megépített pályán, és a 2017-es produktumtól elmaradt ugyan az eredmény, a mintegy a 170 km/órás elért sebesség az elmondottak alapján, igencsak meghatározó élmény volt a próbautasok számára.

A kísérletek persze ennél több szálon folynak, és pletykák is szép számban látnak napvilágot. Ezek közül a Budapest-Bécs-Pozsony Hyperloop vonal kiépítése lehet a legérdekesebb számunkra, ám azért nem árt egyelőre a realitásoknál maradni. Épüljön az bárhol is világban, a Hyperloop technológia számos megoldatlan kérdést tartogat még, a vonal, az állomások, a járműtelepek, a szervizhálózat kiépítésétől kezdve az utasok biztonságát, esetleges mentését érintő problémákon át egészen a hatalmas költségek üzleti megtérüléséig. A szupervonat álma hasonlít némiképp a Concorde repülőgép történetéhez, szóval nincs még szükség a gyors jegyelővételre, van időnk bőven az első Hyperloop utazásig.