A néhai szocialista mezőgazdasági gépgyár a KGST piac beszűkülése miatt a nyolcvanas évek végére kritikus helyzetbe került. A Hódgép mégsem adta fel, és a több lábon állásra törekvő cég kibővítette profilját. A pótkocsik mellett gyártottak iszapszippantó gépkocsikat és repülőgép vontatókat is. A nagy piaci áttörés azonban csak nem akart jönni. Nehézséget okozott, hogy sok alkatrészt csak külföldről, valutáért lehetett beszerezni, gondok adódtak a dízel változatok motorjaival, a Trabant motoros kisteherautó pedig az éppen megszűnő Trabantok miatt motor nélkül maradt.
Amikor aztán a nyolcvanas évek végén a nyugati piacokon kereslet mutatkozott az elektromos meghajtású járművek iránt, a Hódgép is elkezdte kifejleszteni a Puli autó ezen változatát.
Mivel már a nyolcvanas évek közepén felszínre került a probléma, amit a túlzsúfolt utak, parkolási gondok, levegőszennyezettség és a jelentkező olajválság okoz, a Hódgép elhatározta, hogy létrehoz egy kifejezetten városi használatra való, kis helyigényű és fogyasztású, ezáltal környezetbarát kisautót.
Ezzel útjára is indult a Puli autó története. 1986-ban elkészültek a tervek, egy évvel később pedig már vizsgálták az elkészült mintakocsikat. Az első kisautók egyhengeres, négyütemű, 274 köbcentis, 4 kW teljesítményű léghűtéses dízelmotorral készültek és sok gyerekbetegséggel bírtak. Gyengének tartották, zajosságát és füstölését is kifogásolták a francia partnerek.
Helyenként még felbukkan belőle egy-egy példánya a magyar Pulinak. Ez a darab a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) udvarán évek óta egy helyben áll, stílusosan egy kutyaól szomszédságában.
Amikor aztán a nyolcvanas évek végén a nyugati piacokon kereslet mutatkozott az elektromos meghajtású járművek iránt, a Hódgép is elkezdte kifejleszteni a Puli autó ezen változatát. Hamarosan bebizonyosodott, hogy városi használatra tökéletesen alkalmas ez a környezetbarát hajtásmód. A Puli autó előállításához ezután sem lehetett nélkülözni a külföldi alkatrészeket, de épp olyan fontosak voltak a magyar cégek fejlesztései is, mint például a Salgótarjáni Üveggyár vagy az Egri Finomszerelvény-Gyár gyártmányai.
A zárt karosszéria mellett nyitott és kisteherautó változatban is kerültek Pulik az utakra. A várt külföldi nagy darabszámú megrendelések azonban elmaradtak, a hazai piac pedig még a közületi megrendelésekkel is kevésnek bizonyult, így hamarosan a Puli autó gyártása megszűnt. Pedig a mai környezettudatos és energiaszegény világban, a nagyvárosi tumultusban nagyon szeretnénk látni sok-sok szaladgáló környezetbarát Pulit.
Akinek a Smart drága, a mopedautó pedig kicsi vagy zajos, a nagy márkák fejlesztései pedig elérhetetlenek árban, biztos szívesen vezetne magyar gyártmányú, elektromos meghajtású városi kisautót. Talán egyszer feltámad ez a kutyus és hűségesen fogja szolgálni a hazai autógyártást, nem pedig a lassan veterán autók korába érő csodabogárként kell rá tekintenünk.
Tudta-e?: 1988-ban a Posta használt nagyobb szériában levélgyűjtő kisautóként Pulikat…
A Puli elektromos autó főbb műszaki jellemzői:
Hossza: 2460 mm
Szélesség: 1400 mm
Karosszéria: üvegszál erősítésű műanyag
Motor: 60 volt egyenáramú
Motor teljesítmény: 7,4kW
Energiaellátás: 10 darab 6 voltos, 145 Ah-s akkumulátor
Hatótávolság városi forgalomban két személlyel: 60 km
