Radics Giginél nagy a pörgés. Nem sokára kijön egy új single, már elkezdték gyártani az ősszel megjelenő album számait és április 2-án a MOM Kulturális Központban Radics Gigi Nagykoncert is lesz. És mellette még a halasztott érettségire is készülnie kell.
– Mióta van jogosítványod?
– Egy éve. Annak ellenére, hogy ez nem is volt olyan nagyon régen, annyit vezetek, hogy lassan öreg motorosnak érezhetem magam. Annyira beleszerettem, hogy bárhová megyünk, mindig én ülök a volán mögé.
– Hogyan ment a vizsga?
– Az elmélet nehézkesen, többszöri nekifutással, a gyakorlat pedig könnyedén. Az édesapáméknak fiatalon nem volt autója, de mi már úgy születtünk, hogy volt kocsi és sok mindent elleshettünk. Egyébként nem nagyon akartam megtanulni vezetni, mert féltem az ezzel járó felelősségtől. Aztán bátorságot merítettem a családból, és rászántam magam. A vizsgám előtt Svájcban voltam fellépésen a Nagy Gazdasági Fórumon. Reggel hét körül szállt le velem Budapesten a gép és onnan egyenesen a vizsgára mentem.
– Min tanultál és mivel jársz?
– Egy WV Polo-n tanultam és most egy szponzor által biztosított 1.6-os C osztályú Mercedes-t vezethetek egy évig. Az átvétel nem volt mindennapi. Meghívtak egy fellépésre Kecskemétre. Édesapám semmit nem árult el. Ami nagyon gyanús volt, hogy amikor megérkeztünk, nem szólt semmilyen zene. Az épületben Hovány Márton várt egy ponyvával letakart valami mellett. Ő a Hovány-csoport vezetője és tulajdonosa, amelyik cégnek én vagyok az arca. Azt mondta, hogy te most nem fellépni jöttél, hanem hogy beleülj ebbe a csodálatos autóba, és lehúzták a ponyvát. Az egész olyan volt, mint egy mese. Még sírni sem tudtam, csak mosolyogtam. Alig mertem beleülni, de már én hoztam haza.
– Mire használod?
– Mindenre. Mindenhova ezzel megyek, benne van egy komplett ruhatár, szól a zene, néha énekelek, telefonálok a kihangosítóval, bár ezt ritkábban, hogy ne vonja el a figyelmemet.
– Mennyit vezetsz?
– Sokat. Beleszerettem. A fellépésekre oda mindenképpen és vissza is, ha nem vagyok fáradt. Akár 200 kilométert is. Élvezem, ha vihetem valahová a családot is.
– És hogyan vezetsz?
– Azt mondják, hogy hét év után mondhatja valaki azt, hogy elég rutinos lett és már megy. Úgy érzem, én ezt egy év után már elértem. Napi gyakorlatban vagyok.
– Ez az első autód?
– Nem. A Megasztáron már nyertem egy Opel Ampera-t, és miután levizsgáztam, azt vezethettem. Igaz ugyan, hogy a korom miatt erre négy évet kellett várnom. Most két autó van a családban, az Opel-lel általában az öcsém jár.
– Ha más vezeti melletted az autót, az idegesít?
– Régen simán elaludtam, most ébren maradok és figyelek. Nézem, hogy mit csinálnék másként.
– Mi volt a legnagyobb sebesség, amit kipróbáltál?
– Mivel a nemzetközi jogosítványhoz egy év gyakorlat kell, csak itthon próbálkozhattam. Tesztpályán mentem 170-et. Jól volt érezni a nagy sebességet.
– Felismernek az autódban?
– Mivel van rajta egy nagy logó, ezért vonzza a szemet. Van, hogy integetnek, de inkább csak mosolyognak. Rendőr még nem állított meg.
– A szabálytalankodóknál mit csinálsz?
– Igyekszem nyugodt maradni, legfeljebb feszültebb leszek, de a konfliktust kerülöm.
– Sokszor jársz fellépni külföldre is. Ott milyen autókban ültél?
– Béreltünk már Amerikában egy nagyobb Nissan-t, Dodge-t, és egyszer egy forgatáson Mustang cabrio-t is. Mivel a nemzetközi jogsim nincs meg, ezért ezeket nem vezethettem, de az utóbbit egy parkolóban kipróbáltam. Nagyon tetszett. Jó húzása volt, és amikor ráléptem a gázra nagyon kemény hangot adott.
– Ez a Merci illik hozzád?
– Annyira, hogy amikor kiszállok, már ülnék is vissza. Álmodoztam róla, hogy egyszer járnék ilyen autóval.
– Ha sok pénzed lenne, milyen autót vennél?
– Általában elégedett vagyok azzal, amim van. Szeretem a jó autókat, de ha rengeteg pénzem lenne, akkor sem vennék egy drága sportkocsit. Inkább utazásra költenék. Egy olyan autót vennék, amibe az egész család és a barátok is beleférnek, hogy ne kelljen két kocsival járni.
– Mennyit költesz benzinre?
– Sokat. Jó lenne egy olyan kártya, amivel ingyen lehetne tankolni.
– Ki takarítja az autót?
– Próbáltam már én is, de nem lett olyan, mint amikor kívül-belül profik csinálják. Nem érzem jól magam egy koszos autóban, neki is kijár a tisztelet. Az enyémben jó illat és rend van.