Az Old Boys zenekar repertoárja korábban az ötvenes évek elejétől a hetvenes évek végig készült számokból állt, azonban tizenhét éve bár kisebb számban, de napjaink slágereit is megszólaltatják. Szidor László, az Old Boys együttes vezetője azt mondja, hogy csak olyan számokat játszanak, amik jól állnak a zenekarnak.

– Mikor szereztél jogosítványt?
– 1972-ben. Egy bogár VW-enen tanultam, és az első autóm 1973-ban egy olasz motorral készült 1200-as Lada volt.

– Kellett a jogsi?
– Bíztam benne, hogy lesz autóm. A második autóm is Lada volt, majd utána jöttek a nyugati kocsik. Először egy használt 505-ös Peugeot, amit egy Old Boys zenekari turnén vásároltam Németországban. Később, 1989-ben vettem az első null kilométeres autót, egy BMW 520-t, és azóta csak újat veszek.

A Peugeot egyébként meg volt átkozva, mert a 7. nap már egy árokban kötöttünk ki vele. Egy dupla koncertről jöttünk haza Ózdról, és mindenki elaludt a kocsiban, sajnos én is. Majdnem nekimentünk egy oszlopnak. Én elrántottam a kormányt, de fenékkel belecsúsztunk az árokba. Mellettünk folyt egy patak és a sötétben a csobogásról azt hittem, hogy a benzin folyik, ezért gyorsan kimenekültünk. Mivel a városban csak kis kocsit használok, a BMV mellé rögtön beszereztem Ausztriából egy Pugeot 205-t is. Ezt követően a 2000-es évek elején gondolkodtam ismét autócseréről. Mivel a BMW külső formája nagyon megváltozott, egy A3-as Audit vettem, két évre rá A6-ot, öt évvel ezelőtt pedig A7-et, amiben most is ülök, városinak  pedig Q3-ast.

– Szeretsz vezetni?
– Igen és a munkámból következően sokat is. Angliába, Hamburgba, Amszterdamba járok a külföldi partnereimhez. 1200-1500 kilométert is megyek egy huzamban.

– Minek alapján választasz autót?
– Fontos a  külső-belső esztétika, az erő, mert ahol lehet, nyomom a gázt. Fontos a kényelmes ülés, és a GPS is, ami persze időnként káros is lehet. Egyszer Svájcban olyan útra vitt, aminek csak egy autónyi szélessége volt, ott pedig egy jókora traktor jött velem szembe. Egyébként én még mindig jól elboldogulnék egy térképpel is.

– Mi volt a legnagyobb sebesség, amivel mentél?
– 230, és nagyon kellemes volt. Három perc után megszoktam, mert jó autóban, jó úton mentem.

– Büntettek már?
– Itthon ritkán, Európában és Amerikában gyakrabban rossz parkolásért és sebesség túllépésért. Viszont, ha fáradt vagyok, nem zavar, ha megelőznek.

– Elfogadod, hogy más vezet?
– Majdnem mindig saját autóval járok, és akkor én ülök a volán mögött, de jól vezet a fiam és Bea, az énekesnőnk is. Mellettük biztonságban érzem magam. Az Old Boys zenekar első 15 évében saját kocsikkal jártunk, és akkor az egyik autót mindig én vezettem. Tizenöt éve már bérelünk mikrobuszt egy olyan vezetővel, akivel bejártuk Szardíniát, Korzikát, Monte Carlo-t, Spanyolországot, és fel egészen északig.

– Amikor Amerikában jártál üzleti úton, mit béreltél?
– A nagy távolságok miatt kis autót soha, és előfordult, hogy egy eseményre mondjuk Limo-t. A kényelem és a biztonság fontosabb volt az árnál.

– Mi volt a legjobb autó, amiben ültél, és mi, amit vezethettél is?
– 6-7 évvel ezelőtt az Audi meghívott Berlinbe az új A8-as bemutatójára ahol az Audi, a Mercedes és a BMW csúcsmodelljét lehetett kipróbálni egy gyorsasági és egy akadálypályán. Mindháromban ültem. Amerikában vezettem sok sportautót, és egy kinti kollégám 580 lóerős Fordját is.

– Mi volt emlékezetes élményed autóval?
– A fáradtságom nagyon különösen jelentkezik. Előfordult már, hogy száz kilométer után meg kellett állnom aludni. Hat évvel ezelőtt elmentem a feleségemmel Olaszországba, Nápoly alá. Úgy terveztük, hogy útközben megszállunk, de olyan jól ment, hogy már Nápolyig jutottunk. Onnan az a kb. 100 kilométeres tengerhez vezető út olyan kacskaringós volt, hogy a buszok már a kanyar előtt dudáltak, hogy el tudjanak menni. Az viszont rettentően lefárasztott.

– Milyen autót vennél, ha nagyon sok pénzed lenne?
– Jó pár éve feladtam már, hogy sportkocsit vásároljak, amiről 30-40 évesen még álmodoztunk. Ma már tudom, hogy a limuzinból is nehéz kiszállni 70 éves derékkal. Hosszú évtizedekig álmom volt egy cabrio, de értelmetlen, mert a városban kis kocsit használok. Lehet, hogy ha tényleg rengeteg pénzem lenne, akkor a kettő közül valamelyiket megvenném, de nem tudom, hogy mennyit használnám, és nem is igazán vágyom rá. A Bentley, meg a Rolls Royce pedig nem tetszik. Amivel most járok, az méretében és kényelmében is illik hozzám.