Augustus császár már Krisztus előtt 20-ban a Forum Romanumon felállítatta a Milliarium Aureumot, vagyis az Arany mérföldkövet, ami funkcióját tekintve tökéletesen megfelelt egy mai 0 km kő rendeltetésének. Akkor az antik világ középpontjából való kiindulópontot szimbolizálta, és a római utak a maguk idejében valóban kultúrákat kötöttek össze.
De hogy minden út Rómába vezetne? Habár így tartja a mondás, azóta nagyot változott a világ és a mi, XXI. századi helyi szinten megfogalmazott bölcsességünk ma valahogy úgy hangozhatna, hogy: a Székesfehérvárról induló 8-as út kivételével minden magyarországi egyszámjegyű főútvonal kezdőpontja a budapesti Clark Ádám tér, pontosabban az ott felállított 0 km kő.
Persze, még ha ez az állítás igaz is, mégsem olyan hangzatos, mint az itáliai elődé, ráadásul sokkal inkább egy szöveges matematikai feladatra emlékeztet. A 0 km kő felállítása tehát nem mai és nem is magyar találmány. Ennek ellenére a Lánchíd és a budai váralagút szomszédságában álló műalkotás közlekedési szempontból igen nagy jelentőségű.
A mai is látható nulladik kilométerkő szobor készítője Borsos Miklós, és alkotása már 1975 óta emeli a Budavári Sikló alatti tér nívóját. Ez azonban nem az első szoborszerű 0 km kő, amivel a városatyák megjelölték az ország különféle tájaira vezető utak kiindulópontját. Az első ilyen jellegű műalkotás még a királyi várpalota küszöbén állt, amit aztán a Lánchíd építésekor helyeztek át a szobor mai is meglévő helyére. Ennek sajnos később teljesen nyoma veszett, és az írásos feljegyzések hiánya miatt a mai napig nagyon keveset tudni róla.
Az ország azonban nem maradt sokáig 0 kilométerkő nélkül. Ezt követően Festetics Pál 0 km kő állítási ötletét a Hungária Automobil Club karolta fel, és 1932-ben el is helyezték Körmendi Frim Jenő márványszobrát az akkori Kereskedelmi Minisztérium járdájára, mely akkoriban szintén a Clark Ádám tér közelében székelt.
A Magyarország védőszentjét ábrázoló madonna, azaz a Patrona Hungariae szobor talapzatának oszlopán három, közlekedést jelképező dombormű – egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető – is helyet kapott. A szobron ez a felirat volt olvasható: A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932.
A második világháború pusztításait azonban nemcsak a Lánchíd, ez a szobor sem élte túl, megsérült, ezért lebontották. A következő 0 km kő 1953-ban érkezett a helyére. A kor ideológiájának megfelelően egy távolba, azaz a jövőbe tekintő munkást ábrázolt egy autókerékkel.
Később aztán néhány évtized elteltével és a szovjet politikai nyomás enyhülésével, igény támadt egy kevésbé szocreál alkotás felállítására. Molnár László 0 km kő szobrát így 1974-ben kevésbé jelentős helyre, a XVII. kerületi Rákoshegyi vasútállomás mellé száműzték. A rákövetkező évben elkészült és felállításra került a mai 0 km kő, mely már tökéletesen és politikai rendszertől függetlenül ábrázolja azt, ami.
A három méter magas mészkőszobor egy stilizált 0 számjegyet ábrázol, ami alatt minden oldalról mindössze két betű olvasható: KM. Borsos Miklós mindenki számára könnyen dekódolható jelet hozott létre, mely reméljük, még nagyon sokáig a helyén marad.
Tudta-e: Párizsban a Notre-Dame előtt a macskakövek között van elbújtatva a Párizsból kiinduló autópályák 0-s kilométerköve.