Veteránautót gyárt a Jaguar. Méghozzá szó szerint, ugyanis nem replikákat készít nosztalgiából, hanem egykori típusok hiányzó példányait pótolja.
A történet előzménye, hogy a britek rájöttek arra, hiába a vállalat tulajdonosa az indiai Tata, attól ők még továbbra is a világ egyik legpatinásabb márkája, amely dicső múlttal bír. Ezt a múltat pedig a hagyományok szerint ápolni, kutatni és minden veteránautó szerelmesnek bemutatni illik. Hiszen a Jaguar brit, pardon, very british, a név pedig kötelez.
A gondolatokat néhány éve tettek is követték, a meglévő gyári múzeumi autók, a történelmi Heritage Collection mellé kiegészítésként 500 darabos magángyűjteményt vásároltak fel a James Hull Collection formájában, új kiállítóhelyet létesítettek, kiszélesítették az ügyfélszolgálati rendszert és lássunk csodát, a gépezet beindult, mi több, működött. Ez adta hát a lökést a legnagyobb projekthez, az E-type gyártásának befejezéséhez.
Nem vicc, a típusnak létezett egy speciális, versenyzésre szánt, könnyített kivitele Lightweight néven, amiből 1964-ig 18 darab összeszerelését tervezték, ám csupán 12 kocsi készült el. Az alvázszámokat viszont annak idején előre bevésték a nagykönyvbe, majd fél évszázadra megszakadt a történet.
Valaki azonban nemrég zseniálisan kitalálta, hogy hiszen a pedigré az eredeti vázszámokkal adott, az alkatrészek előállíthatók, a technológia a Jaguar birtokában van, így semmilyen jogi hercehurca nem lehet, nosza, készüljön el a hiányzó hat autó! És megcsinálták, óriási sikerrel, autónként horror, angol fontban is többmilliós eladási árral. Mindent a régi módszerekkel végeztek, motorokból is korabeli, a specialista CMC-nél felújított példányok kerültek a hosszú gépházakba.
A sztori most folytatódik, talán még több izgalommal és gyűjtői várakozással. Kiderült ugyanis – pontosabban, a Jaguar ügyes marketinggel úgy tesz, mintha a világ nyolcadik csodájára bukkant volna -, hogy a legendás D-type versenyautó utcai változatának, a Jaguar XKSS-nek is van kilenc szellemváltozata.
Az 1950-es években összesen 25 kocsi építését határozták el, de a gyárban 1957 februárjában tűz ütött ki, ezért 16 autó után leállt a termelés. Maga a Jaguar XKSS a D-type közútra szelídített variánsa, és sokan az E-type előfutárának tekintik. Nem is alaptalanul, hiszen ez az autó a lenyitható vászontetővel, a legendás soros hathengeres, dupla vezértengelyes, versenygéneket hordozó XK-sorozatú erőforrással, 3,4 literből 240 lóerő körüli teljesítmény leadására volt képes.
Zömében az amerikai piacon kapkodták el a 4 méter hosszú, keskeny (166 cm) és lapos (112 cm), rövid tengelytávú (2300 mm) sportgépet, amely üresen alig nyomott többet 900 kilogrammnál. Az autóbolond színész, Steve McQueen például british racing green, azaz klasszikus zöld színben vásárolt magának egyet. Ez a Jaguar XKSS modell ma Kaliforniában, a Petersen járműipari múzeumban látható.
Mivel az E-type modernkori gyártása meghozta a várt sikert és a technológia is jelesre vizsgázott, a gyár úgy döntött, ugyanezzel a módszerrel, az eredeti alvázszámoknak megfelelően hamarosan megépíti a hiányzó kilenc Jaguar XKSS 2016-ot is. A rajzok, a dokumentációk rendelkezésre állnak, hitelesebb anyagokat, szerszámokat keresni sem lehetne jobbakat, így mire eljön a 60 éves ünnepi pillanat (1957-ben állt le az üzem), ismét beindulhat a frissen gyártott veterán autó értékesítése.
Az autókat vélhetően úgy elkapkodják majd mint a cukrot, függetlenül attól, hogy alsó hangon is egymillió angol fontra lehet számítani a beárazáskor. Ennyiért viszont nem replikát, hanem túlzás nélkül a Jaguar történelmének darabkáját, gyakorlatilag egy újonnan legyártott veterán autót lehet hazavinni és beállítani a garázsba. És az igazi oldtimer gyűjtők tudják, hogy az autók az állástól nem lesznek jobbak…