Július 24-én indul az LB27 Reggae Camp – 5 nap Jamaica. A helyszín Ceglédfürdő, a Strand – Csúszdapark – Kalandpark által határolt terület. A speciális műsor része lesz természetesen a megemlékezés Bob Marley-re, valamint az együttes eddigi munkásságának kivonatos bemutatása is. Ősszel pedig elindul egy új generációs Ladánybene 27 műsor készítése.
– Mióta van jogosítványod?
– 1987 óta. Egy olyan angyalföldi kertvárosi közegből származom, ahol minden harmadik házban működött garázs és egy kis autó hekkelés. Akkor még a Lada és a Moszkvics ment, és örültem, ha beülhettem egy nyugati kocsiba. A feljavított autók kipróbálásában már korán részt vettem, és mire az MHSZ tanfolyamára kerültem, egészen jól vezettem. Egy év múlva motorra, személy- és teherautóra is kaptam jogsit és a kerékcserén kívül még szerelni is megtanultunk. Így tudom, hogy mi történik az autóban. A seregben a sláger a Csepel volt, de például vezettem Uralt is, ami simán 100 litert fogyasztott.
– Mi lett az első saját autód?
– Egy használt 1300-as, kormányváltós, elől négy lámpás, hátsókerék hajtású, Fiat motoros Polski Fiat. Akkori becenevén egy Nagy Polski, amit baráti összetartós munkával sikerült jól összerakni. Viszont 14 éves korom környékén már volt egy P21 Deluxe motorkerékpárom, és azt is állandóan bütyköltük. Annyira értettem ezekhez, hogy a második balatoni turnénkon mikor a fonyódi révre vártunk és a Daciánknak elszakadt a gázbowdenje, nem álltunk ki a sorból, hanem araszolás közben szereltük és mire a kompra kerültünk, már saját lábon ment. Egy hónappal ezelőtt az üzemagyag szűrőnk szakadt le, amit egy bőrövvel sikerült visszatennem.
– Sok autód volt?
– Igen, legalább tizenöt a Ford Focus-tól kezdve a 210 lovas SAAB 9-3-ig. Volt idő, amikor hobbiszerűen évente cseréltem, persze ez nem mindig sikerült a legjobban. Szerettem volna például kipróbálni a SUV érzést és akkor egy Opel Frontérát vettem, mert az volt a legolcsóbb. Azt egy éles pálfordulattal V6-os Audi A4-re cseréltem, aminek olyan kulturált motormozgása volt, hogy alapjáraton egy száz forintos megállt a motorblokk tetején.
Már az évi rendes reggae táborra készül László M. Miksa, az első hazai reggae lemezt már 1991-ben elkészítő együttes, a Ladánybene 27 énekese.
– Mivel jársz most?
– Ez most az egyik legszebb autóm az UFO formájával, egy Honda Civic 1.8 Sport. 140 lóerős, hat sebességes. Tíz éve újonnan került hozzám.
– Mi volt a legnagyobb sebesség, amit kipróbáltál?
– Németországban a pályán 220-230. Motorral bátrabb voltam, azzal mentem 300 körül is. Vannak olyan barátaim, és helyzetek, amikor egy-egy külföldi konvojban való utazáskor bizalommal odaadják a járgányukat, mert úgy ismernek, hogy meg- és átgondolt dolgokat művelek. Németország Jolly Joker volt ebben, és körülbelül 40 éves koromig tartottak a csúcskísérletek. Most már jóval megfontoltabb vagyok, és szeretem a tájat is figyelni. A nagyobb motorjaimat két évvel ezelőtt eladtam, és már csak egy 400-as Burgman robogóm van. Azért 130-cal az is utazik.
– Hogyan vezetsz?
– A tökölődést nem szeretem. Ha látom, hogy zöldnél valaki fékez, vagy a belső sávban lassan halad, azt nehezen bírom, mint ahogy az indokolatlan erősködést is.
– A zenekari buszban hol a helyed?
– A vezető mögött, mert különben kavarog a gyomrom.
– Hogyan viseled, ha más vezet?
– Nem szeretem, főleg ha nem elég technikásan csinálja. Olyankor viccelődöm. – Ha recseg a váltó, minimum megjegyzem, hogy megvan minden fog.
– Mi volt a legjobb autó, amit vezettél?
– Ez nehéz, mert mi a jó? A Bécsi úton vezettem egy Ferrarit és láttam a tükörben, hogy szikrát szór, és inkább visszavettem, mert tisztelem a járművet. Művészi alkotásnak tartom. A kedvenceim azok, amik jól működnek, és megbízhatóak. A Toyota és a Honda ez a kategória.
– Mit csinálsz az autódban?
– Három erősítő működik benne és nyolc hangszóró a saját elképzelésem szerint összerakva. Az otthon készült felvételeket mindig ott tesztelem. Ezen kívül filmet nézek. Az ötvenes évek magyar filmjei, vagy sorozatok, Bors Máté kalandjai, vagy az Egy óra múlva itt vagyok, mind megvannak a telefonomon, és ezeket már kívülről tudom, és előmondom. Ez próba vagy fellépés után pucolja az agyamat.
– Ha sok pénzed lenne, mit vennél?
– Építtetnék egy olyan buszt, amiben ha valahova utazik a zenekar, próbálni lehetne, mert az úton eltöltött idő feleslegesen elvész. Többféle motort vennék, attól függően, hogy mire használnám. Lenne egy otromba, ronda autóparkom, a kedvesemet pedig megajándékoznám egy VW CC-vel. Magamnak elektromos autót nem vennék, annál inkább egy rallye-t.
