A Kínát Tibettel összekötő vasútvonal éppen ilyen. A Qinghai Tibet vonal a Himalájában végződik, így nem meglepő, hogy ez a világ legmagasabb és ilyen magasságban a leghosszabb vasútvonala.
A döntés már az 1950-es években megszületett arról, hogy épüljön egy vasútvonal Lhászáig, a világ egyik legmagasabban, 3650 méterre a tengerszinttől fekvő városáig, és hamarosan ki is jelölték a Qinghai Tibet Railway nyomvonalát. Köszönhetően a gazdasági problémáknak az építkezés nagyon lassan haladt, a vasút első 814 kilométeres szakasza Xiningtől Germuig 1979-re készült el.
A második szakasz átadása ezután még majdnem három évtizedet váratott magára. Az 1142 kilométer hosszú Germutól Tibet fővárosával, Lhászával összekötő szakasz nagy része 4000 méter feletti magasságban, a Tibeti-fennsíkon halad, ahol majdnem az égig érnek, sokszor 7000 méter fölé emelkednek a hegycsúcsok.
A Qinghai Tibet vasútvonal tervezőinek nemcsak a magasságot és a domborzati viszonyokat kellett legyőzni, hanem három további problémával – a fagyott talajjal, az ökológia megóvásával és az oxigénhiánnyal – is számolni kellett.
Ezelőtt még sosem építettek hegyvidéki területen ilyen hosszan vasutat, ami igencsak megnehezítette a munkálatokat. A Qinghai Tibet vasútvonal tervezőinek nemcsak a magasságot és a domborzati viszonyokat kellett legyőzni, hanem három további problémával – a fagyott talajjal, az ökológia megóvásával és az oxigénhiánnyal – is számolni kellett.
A vasút 550 km hosszan fagyos talajon épült. Habár a föld itt 30 méteres mélységig fagyott, a nyári hónapokban a felső réteg annyira fellazul, hogy a vasúti pálya egyszerűen elsüllyed benne. A megoldás a hűtőszekrény elv volt, ami a talaj felolvadását hivatott megakadályozni. Hosszú évek kutatásának eredménye a technológia, amely biztosítja a talaj állandó szilárdságát.
A Qinghai Tibet Railway pályája mentén a talajba öt méter mélyen acélcsöveket süllyesztettek – a kritikus helyeken több ezer darabot is – amik olyan hűtőanyaggal vannak feltöltve, ami jóval a fagypont alatti hőmérsékleten elpárolog. Ez a gőz halmazállapotú anyag amint eléri a csövek csúcsát kicsapódik, majd lefolyik a csőbe, így újra tud kezdődni a végeláthatatlan körfolyamat. A halmazállapot változás pedig hőt von el a környezettől, ami így a nyári hónapokban is fagypont alatt tartja a talaj hőmérsékletét.
Mivel a Qinghai Tibet vasútvonalon a vonat 120-140 km/órás sebességgel közlekedik, sok helyen szükség volt terméskőágy készítésére a sínek alapozásánál, amik stabil alapokat biztosítanak a számára. Hasonlóan nagy figyelmet fordítottak az ökológia megóvására. Évente kétszer több tízezer tibeti antilop vonul át a területen. A hatalmas állatvonulás zavartalan biztosítására építették például a Csing-Shuj hidat, ami tizenkét kilométeren a síkság fölött vezeti a vágányt. Emellett a Qinghai Tibet vasútvonalon még több tucat híd és alagút szolgálja a környezet védelmét.
2006. július elsején került sor a második szakasz – immár a teljes vasútvonal – átadására, amivel megszűnt Tibet ez irányú elzártsága. Az összesen 1956 km hosszú Qinghai Tibet vonalon a China Railways NJ2 sorozatú, amerikai gyártású, kínai dízelmozdonyok teljesítik a vontatási szolgálatot. Ezekhez csatolják a vonatonként 16 darab 25 T jelű személykocsit, amiben az első osztályú hálókocsi, másodosztályú háló, harmadosztályú ülőhelyes, étkező és poggyászkocsi is található. Golmund állomástól a kocsikba oxigénnel dúsított levegőt fújnak, hiszen ilyen magasságban a levegő már jóval kevesebb oxigént tartalmaz, ami jelentősen csökkenti az emberi test teljesítőképességét.
