1885-ben, 23 évvel a cégalapítás után egy üzleti utazásról tért haza Adam Opel. A francia főváros meglátogatása előtt úgy vélte, hogy az akkoriban megjelent velocipéd, azaz elöl nagy-, hátul kis kerekű magas kerékpár csak egy újmódi játékszer. Egy divatjelenség, ami éppoly gyorsan eltűnik majd, ahogy jött.
Párizs után azonban gyökeresen megváltozott a kétkerekűekről alkotott véleménye. Inspirálta a velocipédek Franciaországban virágzó kereskedelme és az angliai biciklis fellendülés, így fiai örömére nekiállt az első velocipéd megépítésének. A korábban kizárólag varrógép-gyártással foglakozó cég1886-ban adta el az első példányt – és ezzel beindult az Opel kerékpár gyártása.
Már egy évvel később elkezdte háromkerekűek és alacsony építésű, úgynevezett biztonsági kerékpárok készítését. Az angliai kerékpáros tömegrendezvények láttán fellelkesedett Opel fiú, Karl maga is rajthoz állt egy a frankfurti Pálmakertben rendezett versenyen, amit és rögtön meg is nyert. A siker okán Opel Karl öt megrendeléssel jött meg már az első győzelméről, és számos további versenyen aratott sikerei újabb és újabb megbízásokat hoztak.
Egyedül 1889-ben 240 versenyt, köztük 13 bajnokságot nyertek az Opel kerékpár képviseletében, de sikeresek voltak a következő évek is. Egészen az 1920-as évekig rendszeresen szerződtették le a világ legjobb versenyzőit, akik továbbra is sorban szállították valamilyen Opel kerékpár nyergében ülve a győzelmeket.
Mivel egyre nőtt az igény a kétkerekűek iránt, Rüsselsheim alapvető változást vezetett be, és 1923-tól első német vállalatként gyártotta futószalagon a kerékpárt, hét másodpercenként egyet. A hatékony gyártás lenyomta a vételárat, így széles néprétegek megfizethető közlekedési eszköze lett a bicikli. Hamarosan, 1925-ben már a világ legnagyobb kerékpárgyártója az Opel, és egy évvel később a milliomodik darabot ünnepelhette.
A következő években viszont több csapás érte a feltörekvő vállalatot. A Két Opel-fiú, Karl és Heinrich 1927-es, illetve 1928-as halála után esedékes dupla örökösödési adó megrendítette fivéreik, Wilhelm és Fritz anyagi helyzetét, de az Opel kerékpár sikerét, még az 1929-es gazdasági válság sem tudta megállítani.
Az üzletágat 1936-ban ugyanakkor mégis eladta az Opel az NSU-nak, hogy aztán teljesen az autóiparra koncentrálhasson. 1937. február 15-én elhagyta az utolsó Opel kerékpár is a futószalagot, így 2,6 millió bicikli legyártása után vége szakadt egy több mint ötvenéves tradíciónak. Ma már többnyire csak veterán kerékpár gyűjtőknél találkozhatunk velük.