1885-ben, 23 évvel a cégalapítás után egy üzleti utazásról tért haza Adam Opel. A francia főváros meglátogatása előtt úgy vélte, hogy az akkoriban megjelent velocipéd, azaz elöl nagy-, hátul kis kerekű magas kerékpár csak egy újmódi játékszer. Egy divatjelenség, ami éppoly gyorsan eltűnik majd, ahogy jött.

Párizs után azonban gyökeresen megváltozott a kétkerekűekről alkotott véleménye. Inspirálta a velocipédek Franciaországban virágzó kereskedelme és az angliai biciklis fellendülés, így fiai örömére nekiállt az első velocipéd megépítésének. A korábban kizárólag varrógép-gyártással foglakozó cég1886-ban adta el az első példányt – és ezzel beindult az Opel kerékpár gyártása.

Az 1920-as évekig rendszeresen szerződtették le a világ legjobb versenyzőit, akik sorban szállították valamilyen Opel kerékpár nyergében ülve a győzelmeket.

Az 1920-as évekig rendszeresen szerződtették le a világ legjobb versenyzőit, akik sorban szállították valamilyen Opel kerékpár nyergében ülve a győzelmeket.

Már egy évvel később elkezdte háromkerekűek és alacsony építésű, úgynevezett biztonsági kerékpárok készítését. Az angliai kerékpáros tömegrendezvények láttán fellelkesedett Opel fiú, Karl maga is rajthoz állt egy a frankfurti Pálmakertben rendezett versenyen, amit és rögtön meg is nyert. A siker okán Opel Karl öt megrendeléssel jött meg már az első győzelméről, és számos további versenyen aratott sikerei újabb és újabb megbízásokat hoztak.

Egyedül 1889-ben 240 versenyt, köztük 13 bajnokságot nyertek Opel kerékpár nyergében ülve, de sikeresek voltak a következő évek is. Egészen az 1920-as évekig rendszeresen szerződtették le a világ legjobb versenyzőit, akik sorban szállították valamilyen Opel kerékpár nyergében ülve a győzelmeket.

A cég 1923-tól első német vállalatként futószalagon gyártott Opel kerékpárt, hét másodpercenként egyet.

A cég 1923-tól első német vállalatként futószalagon gyártott Opel kerékpárt, hét másodpercenként egyet.

Mivel egyre nőtt az igény a kétkerekűek iránt, Rüsselsheim alapvető változást vezetett be, és 1923-tól első német vállalatként gyártotta futószalagon a kerékpárt, hét másodpercenként egyet. A hatékony gyártás lenyomta a vételárat, így széles néprétegek megfizethető közlekedési eszköze lett a bicikli. Hamarosan, 1925-ben már a világ legnagyobb kerékpárgyártója az Opel, és egy évvel később a milliomodik darabot ünnepelhette.

A következő években viszont több csapás érte a feltörekvő vállalatot. A Két Opel-fiú, Karl és Heinrich 1927-es, illetve 1928-as halála után esedékes dupla örökösödési adó megrendítette fivéreik, Wilhelm és Fritz anyagi helyzetét, de az Opel kerékpár sikerét, még az 1929-es gazdasági válság sem tudta megállítani.

Az üzletágat 1936-ban ugyanakkor mégis eladta az Opel az NSU-nak, hogy aztán teljesen az autóiparra koncentrálhasson. 1937. február 15-én elhagyta az utolsó Opel kerékpár is a futószalagot, így 2,6 millió bicikli legyártása után vége szakadt egy több mint ötvenéves tradíciónak. Ma már többnyire csak veterán kerékpár gyűjtőknél találkozhatunk velük.