A fejlődést azonban semmi nem állíthatta meg, ezért felkérte Balázs Mórt, a régi villamos magyarországi bevezetésének szülőatyját, hogy próbaképpen a fővárosban is mutassák be a kísérleti járműveket. Mindössze két hónap alatt el is készült a Nyugati pályaudvar elől a Király utcáig tartó alsóvezetékes pálya, negyven nap alatt pedig az első budapesti villamos szerelvény, ami 1887. november 28-án indult útjára.

Egy nosztalgia járat egy fős személyzettel, bár a maga korában egy régi villamos esetében még hárman látták el a szolgálatot. A kocsivezető, a forgalmista és a kalauz.

Egy nosztalgia járat egy fős személyzettel, bár a maga korában egy régi villamos esetében még hárman látták el a szolgálatot. A kocsivezető, a forgalmista és a kalauz.

Hogy ne ijedjen meg senki ettől a félelmetes jószágtól, az első régi villamos vonal használatakor mindössze 10 km/órában maximalizálták a sebességét, sőt, a kereszteződésekben még ezt is csökkenteni kellett. A háromfős személyzet, a kocsivezető, a forgalmista és a kalauz közül senki sem beszélte a magyar nyelvet.

A kezdeti aggodalmak aztán gyorsan eloszlottak, és az első régi villamos vonalak megépítésére sem kellett sokáig várni. 1889-ben az Egyetem tértől indult el Budapest, és egyben Európa első belvárosi járata, ami az Orczy térig közlekedett. A biztonság kedvéért akkor még úgy kellett megépíteni a pályát, hogy áramkimaradás esetén gőzmozdonnyal is vontatható legyen a villamoskocsi.

A jó öreg 6-os, melynél a régi villamos vonal még a Moszkva tér, vagy ahogy az 50-es évektől sokan nevezték, a Kalef és Boráros tér között volt kiépítve.

A jó öreg 6-os, melynél a régi villamos vonal még a Moszkva tér, vagy ahogy az 50-es évektől sokan nevezték, a Kalef és Boráros tér között volt kiépítve.

Később aztán a villamosok Magyarországon más városokban is megjelentek. Budapest után másodikként 1897-ben Miskolcon, de ugyanebben az még évben Szombathelyen is, illetve a századfordulót követően a legtöbb nagyvárosunkban. Ma már mi sem természetesebb, hogy okkersárga színben pompáznak Budapest villamosai és számok jelölik a viszonylatokat, ez az egységes rendszer azonban hosszú idő eredménye.

A próbavonalas első villamos zöld színű volt, míg az első járatok ugyanakkor valamiért mégis bordó színt kaptak. Csak akkor lettek egységesen sárga színűek a budapesti villamosok, amikor egyesültek a régi villamos társaságok. Kezdetben óriási gondot jelentett az utasok tájékoztatása és a viszonylatok jelölése. Először a homlokfalra, vagy az ablak fölé kör alakú tárcsákat szereltek, amiken különféle színű ábra jelölte az útirányt.



Miután azonban elszaporodtak a régi villamos vonalak, ez a rendszer követhetetlenné vált, így egy egyszerűbb jelrendszerre kellett áttérni. A számozás volt a legkézenfekvőbb, ám mivel ekkor éppen két villamostársaság működött a városban, valahogy el kellett osztani a számokat. Úgy döntöttek, hogy a BKVT járatai kapják a páratlan, a BVVV villamosai pedig a páros számokat.

Napjainkban éves szinten már körülbelül 350 millióan utaznak villamossal Budapesten. Ezt ma mintegy 40 járaton teheti meg a közlekedő, bár már az 1900-as évek elején is 30 régi villamos vonal állt a főváros lakosainak szolgálatában. Pesten egyébként majd kétszer annyi villamos vonal van, mint Budán, és bármilyen meglepő, a kezdeteknél ma sem sokkal gyorsabban közlekedő jármű, a mai napig a főváros legfürgébb tömegközlekedési eszköze a metró után.