Ott és akkor, a dűnék között döntést kellett hozni, és mi a lehetséges következményeket mérlegelve úgy döntöttünk, kijövünk a pályáról – mondta Szalay Balázs, akinek az idei volt a 13. Dakarja, s közülük nyolcszor ért célba. – Mi mentünk be utolsóként a dűnék közé, mögöttünk már nem jött senki más. Egy kamion elakadt előttünk, egy pillanatra elvettem a gázt, és lefulladt az autó. Megint tönkrement az önindító – három nap alatt a harmadik.
A mellettünk veszteglő kamion volt az egyetlen esélyünk. Ha ott hagy, akkor minket még kivisz a helikopter, de hogy az autó miként jutott volna ki, nem tudom. A kamion szerencsére berántott, de addigra már ment lefelé a nap, és egyszerűen nem tudtuk bevállalni, hogy önindító nélkül bemenjünk a dűnék közé. Hiábavaló kockázatvállalás lett volna. Csalódott vagyok, hiszen öt évet vártam arra, hogy visszatérjünk a Dakarra, másrészt viszont nem ostorozom magam, mert úgy érzem, mindent megtettünk, hogy versenyben maradjunk.
Szalay Balázsnak a 40. Dakar volt a 13. versenye, s közülük nyolcszor ért célba a sohasem egyszerű útvonalakon.
Tény, hogy mindent, hiszen már előző nap is a sivatagban éjszakázott a páros, miután alig öt kilométerre a harmadik szakasz céljától egy GPS-pont keresgélése közben leesett egy magas dűnéről. A vadonatúj Opel Crossland X átfordult az orrán, majd az oldalán, s végül a tetején állt meg. Szalayék számára újdonságot, s egyben némi csalódást jelentett, hogy a 40. Dakar már más volt. A Versenyzőtársak már nem olyan segítőkészek, mint néhány éve (még a mezőny legvégén kullogó kamionok sem), nem sietnek önzetlenül a bajba jutottak segítségére, mindenki a saját versenyével van elfoglalva. Végül egy helyi ralis húzta ki őket a célig, majd az aszfaltútig, ahol már a szervizcsapat várt rájuk.
Egész éjjel szereltek, délelőtt 11 órakor érték el a tábort, s negyed óra szusszanás után (mialatt kicserélték a letörött GPS-antennát és berakták az autóba a túlélőcsomagot) már indultak is tovább.
Egy ilyen éjszaka után megérdemelték volna, hogy átengedje őket a sivatag, a technika ördöge azonban közbeszólt.
Megérdemelték volna, hogy átengedje őket a sivatag, a technika ördöge azonban közbeszólt.
Ez a négy versenynap jó volt arra, hogy meglássuk a helyünket a mezőnyben, s arra jutottunk, ha nincs ennyi gondunk, napi szinten ott tudunk lenni a legjobb harmincban, az meg elég ahhoz, hogy a végelszámolásnál a legjobb húsz között végezzünk – folytatta Szalay, akinek a 20. a legjobb eredménye a Dakaron. – A sportban persze nincsenek ha-val kezdődő mondatok, hanem csak tények, s azok azt mutatják, a 40. Dakar versenyén nem sikerült végigmennünk.
Az Opel Dakar Team azonban nem adja fel, s néhány hónapon belül az is kiderül, merre indul tovább… Egy biztos, amint hazaér, az autót helyreállítjuk, hiszen nagyot estünk vele, azután pedig addig teszteljük, míg problémamentes nem lesz. A mostani Dakaron kiderült, hogy egy-két további finomításra is szükség van – ha ez mind sikerül, akkor a valaha volt legversenyképesebb autónk áll majd a műhelyünkben.
