Hajdú Steve új szerepre készül. A Madách Színházban június 9-10-én lesz a Szerelmes Shakespeare bemutatója, amit Szirtes Tamás, a színház igazgatója rendez. Ennek próbái közben ültünk le beszélgetni.
– Hány éves korodban lett jogosítványod?
– Viszonylag későn. A szüleim nyugdíjasok voltak mikor a Színművészetire jártam, és nem akartam őket anyagilag ezzel megterhelni. 21 éves koromra lett annyi jövedelmem, hogy ki tudtam fizetni a tandíjat. Viszont kismotorra tizenöt éves korom óta volt engedélyem.
Fiatal színészként robogóval jártam Budapesten, és egy alkalommal az ötven köbcentis Yamahámmal még Debrecenbe is haza látogattam. Közben Tiszafüreden az arcomon megcsípett egy méhecske. Amikor édesanyám kinyitotta az ajtót, nem ismert meg, úgy bedagadt a helye. Mondta is utána, hogy mióta pesti színész lettem, jó nagy arcom lett. Egyébként édesapám traktorosként kezdte, majd lett teherautó vezető, utána hivatásos busz sofőr és másodállásban gépkocsi oktató. Tőle gyerekként sok mindent ellestem. Egyszer még egy elhagyott úton odaengedett az Ikarus 211 kormányához is. A vizsga letétele nekem már nem volt nem volt gond.
– Mi volt az első autód?
– Egy 16 éves Mazda 323-as saját pénzből. Esős időben alulról feljött ugyan a talajvíz, de elsőként nem baj, ha egy olyan autót vezetünk, amit nem nagyon kell félteni. Egy év múlva szinte szétesett, úgyhogy bontóban végezte. Aztán vettem egy használt dízeles Ford Orion-t. Nagyon élveztem. Fiume-nál teletankoltam és a határig, 6-800 kilométert el lehetett vele jönni.
– Mi a szempont nálad az autóvásárlásnál?
– Az első, hogy szolgáljon, biztonságosan elérjem az úti célt, és ne legyen nagyon feltűnő. Nem akarok vele villogni, az nem jellemző rám.
– Hány autód volt?
– Öt-hat. Most egy kombi Audi A4-gyel járok, és ezt használja a feleségem is, aki nem szereti a túl nagy autókat. Előtte Saab-om volt, és az nagyon tetszett. Hogyha nem szűnt volna meg a gyártása, akkor még most is meglenne, de tartottam attól, hogy nem lesz alkatrész utánpótlás.
– Az illett hozzád?
– Azt gondolom, hogy igen. Pezsgő színe volt, amellett teste és tartása. Biztonságos érzést adott.
– Megnézik, hogy miből szállsz ki?
– Azt hiszem, igen, de nem érdekel. Egyszer egy korábbi színházam igazgatójának – akinek Volvo-ja volt –, láttam az arcán a döbbenetet, amikor átengedtem magam előtt az úttesten a Saab-omból.
– Hogyan vezet Hajdú Steve?
– Nyugodtan, figyelmesen, szabályt betartóan. A feleségem, amikor Angliából ideköltözött, és beszállt mellém az autóba, első dolga volt, hogy bekötötte a biztonsági övet. Ha én nem akartam, akkor azt mondta, hogy kiszáll. Ez és édesapám mintája is fegyelemre tanított.
– Ha veled szemben szabálytalankodnak, mit teszel?
– Azon gondolkodom, milyen jó lenne egy kék villogó és egy rendőrigazolvány, hogy megállítsam és kioktassam az illetőt, mert veszélyeztetett.
– Sokat vezetsz?
– Igen, de utazom BKV-val is P+R parkolóból. Bubi tag is vagyok, használom is, de nagyon nehéz tekerni egy kis emelkedőn. A Játékszín és a Madách színház közötti átjárást tavaly azzal bonyolítottam.
– Mi volt a legnagyobb sebesség, amivel mentél?
– Szlovákiában volt egy autópálya, ahol sebességet lehetett próbálni. Ott mentem 180-nal egy E osztályos Mercedes-szel. Nem szeretek gyorsan menni, nem vagyok már vagánykodós tinédzser.
– Mi volt a legnagyobb távolság, amit egyfolytában levezettél?
– 800-1000 km Olaszországból haza. Most már nem szeretek ilyen hosszú távot menni, és éjszaka sem szeretek vezetni.
– A feleséged angol, vezettél náluk is. Könnyű volt a jobb kormányos autóban?
– Kint általában a feleségem vezet, de Thaiföldön vezettem jobbos autót. Kb. húsz perc alatt átszoktam.
– Milyenek a külföldi vezetők?
– Az olaszok nem tartják be a követési távolságot, de az angolok nagyon óvatosak. Mindenhol kamerák vannak.
– Ha sok pénzed lenne, mit vennél?
– Egy E220-as Mercedes-t.
– Mi volt a legjobb autó, amiben ültél?
– Egy Range Rover. Vezethettem is. Nagy és kényelmes. Igazából ennek a sport változata tetszik nagyon. És el tudnám képzelni magam egy oldmobil Mustang-ban is.
– Rendőrök büntettek már meg?
– Igen, Ausztriában. Tél volt, nagy hó és jött rám hátulról egy sötétzöld Skoda. Én nagyobb sebességre kapcsoltam, hogy legyen köztünk kellő féktávolság. Egyre gyorsabban mentünk, amikor kitette a villogót. Rendőr volt. Húsz eurómba került a kaland.
