Amivel napjainkban a zene mellett ismét az érdeklődés középpontjába került, hogy a médiával szemben a hazai zenészek érdekvédelmének egyik szószólójává vált, a Lányi Lala által 2009-ben életre hívott Zenész Bázissal, ami most már egyesületként működik.
– Mióta van jogosítványod?
– 1992-ben tizenhét évesen szereztem. Felnövekvő nagyfiúként fontosnak tartottam, mert akkor a motoros korszakomon már túl voltam.
– Mi volt az első autód és hány éves korodban vezetted?
– Először édesapám Zaporozsecét vezettem, majd lett egy 1500-as Ladánk. Az első saját autóm Trabant volt, de talán 24 óránál tovább nem volt nálam. Egyszerűen azt akartam, hogy legyen alattam egy autó, mindegy, hogy mi. Kipróbáltam, nagyon nem tetszett, vissza is adtam. Aztán összejött a pénz egy VW Scirocco-ra. 18-19 éves voltam. Akkor már stúdiómunkákból kerestem.
– Ezt mennyi ideig használtad?
– Nem sokáig. Hódmezővásárhelyről jártam mindenfelé, és az minimum 180 km volt alkalmanként. Volt egy Zastavám is, ami egyetlen utat élt meg, de vissza már nem tudtam utazni vele. Nekem praktikusan jó autó kellett.
– Mi szerint választottál?
– Volt érzelmi kötődés is, de inkább a pénztárcám számított.
– Milyen autóid voltak?
– A kezdetben Opel Kadett, Ford Escort, VW Golf. Még jártam hat forintos benzinnel is, de az lehet, hogy HTO volt. Onnan kezdve jöttek a jobb kocsik. Végigjártam a teljes BMW és Audi palettát, és volt amerikai autómániám is előtte. Ebben volt Firebird, Corvette, és ötezer köbcenti alatt nem is volt autóm. Ezt sikerült gyorsan kiheverni. A 3-as, 5-ös, 7-es, 850-es BMW-k jöttek, de közben volt egy félrelépésem egy Mercedes 140-nel, a bálna Mercivel. Erre soha nem kellett költeni, tökéletes volt, de öreges volt a műszerfala, és minden más. Nem voltam elég érett hozzá. Utána beleültem egy Audi-ba és az egy nagyon komoly szerelem lett. Volt A3, A4, A6, R8, és volt közben egy Sportback is. Most amiben ülünk, hosszú ideje az első más típusú autó, ez egy 525-ös BMW.
Lányi Lala a Kozmix együttes népszerű énekese egy pár éve önként száműzetésbe vonult, amikor megszületett a kisfia és főiskolai, illetve egyetemi tanulmányokba kezdett.
– Ezek nem olcsó autók.
– Igen, de egy-egy jó autó, már többször megmentette az életünket. Fél éve volt nálam egy A6-os, és nem a mi hibánkból választani lehetett, hogy neki megyünk az elénk kiforduló autónak, vagy egy árkon keresztül átugratunk egy fán. Úgy tudtunk megállni, hogy én állítottam le a motort, bár a kár két millió forint lett. Aki ennyit jár az utakon és az éjszakában, annak kell a biztonságos autó.
– Fontos, hogy milyen autóból szállsz ki?
– Fellépésnél nem, mert általában olyan helyen állunk meg, ahol nem látnak minket. De érdekes, hogy mindig volt valamilyen olyan autó is otthon, amibe bármikor be lehetett szállni. Volt ilyenből Suzuki Swift is. Előfordult, hogy rendőrök szóltak meg, hogy na mi van, már nem megy olyan jól a bolt? A mai világban igenis számít, hogy ha valaki kiszáll egy tizenötmilliós autóból. Azt nem tudják, hogy tízmilliós adósság van rajta, de úgy gondolják, hogy ez egy sikeres ember. Státuszszimbólum az autó, bár mára már kinőttem ebből.
– Hány éves volt a legöregebb autó, amikor megvetted?
– Tíz.
– Mindig jól szálltál ki az autócserés üzletekből?
– Nálam az autók használati eszközök. Akkor szálltam ki belőlük, amikor már eleget futottak, viszont az extrákat nem értékelték, amik benne voltak. Ezeken mindig buktam.
– Milyen extrákat tartasz fontosnak?
– A telefon-kihangosító alap, szeretem az ülésfűtést, az automata váltót, a klíma pedig már benne van mindenben.
– Fellépésekre mivel jártatok?
– Többnyire az én kocsimmal, de koncertre mikrobusszal. Ha utas vagyok az is fáraszt, mert igyekszem beszélgetni és nem elaludni, hogy a sofőrt ébren tartsam.
– Hogyan vezetsz?
– Dinamikusan. Szeretem a sebességet, de ha leesik egy kis eső vagy hó, akkor nagyon óvatos leszek.
– Mi volt a legnagyobb sebesség, amivel mentél?
– 250 a BMW 7-tel autópályán. Ma már nem tenném meg, mert benne van a fejemben a lehetőség egy defektre, egy elém hajtóra, és talán már a reflexeim is romlottak.
– Büntettek már meg?
– Elég gyakran, Amikor az M0-t átadták, egy szakaszon háromszor is túlléptem a sebességet, ami 170 ezrembe került. Volt már, hogy a jogsimat is elvették fél évre, de az nagyon régen volt.
– Mi volt a leghosszabb út, amit egyfolytában vezettél?
– A londoni. Ráadásul, amikor kigurultunk a kompból, a balra tarts egy kicsit bezavart.
– Milyen autóban érezted eddig nagyon rosszul magad?
– Egy Porsche-ban. Nagyon sportos volt, de kényelmetlen. Én azt a lóerőt szeretem, ami nem a kipufogón, hanem érzetben ad élményt.
– Mi volt a legjobb autó, amiben ültél?
– Minden kornak megvan a legjobb autója. Ami nagy élmény volt a maga idejében, az a Mercedes SL 500. Gyönyörű klasszikus cabrio forma. Ültem benne, de akkor nem tudtam volna megvenni.
– Mi volt a legjobb sztorid autóval?
– Egyszer leparkoltunk Kazincbarcikán az Akropolis diszkó előtt. Annyi autó volt, hogy elálltuk az utat mások előtt, de azt mondták, nem gond. Másfél óra múlva, mikor indultunk volna haza, ugyanott állt a kocsi, de megfordítva. Automata volt, még elgurítani sem lehetett. Fogalmam nincs, hogyan csinálták.
