És ez is csak július elején vált biztossá, mert miután Argentína és Chile már korábban visszalépett a rendezésről, Peru vezetői is úgy döntöttek, hogy elemzik a Dakar költségvetési vonzatait. Mindez azért volt sorsdöntő a viadal szempontjából, mert akkor már Peru volt az egyetlen ország, ahol még lehetett versenyt rendezni.
Utóbb azonban biztossá vált, a varázslatos dél-amerikai országban elő tudják teremteni a Dakar hátterét, úgy, hogy azzal a szervezők és a versenyzők egyaránt elégedettek legyenek. A perui Kormány úgy fogalmazott, a Dakar nemzeti érdek.
Közben az ASO arról számolt be, hogy a verseny előkészítése az utóbbi hetekben sem állt le egyetlen pillanatra sem, a szervezők és a csapatok folyamatosan kapcsolatban álltak a perui illetékesekkel. A Dakar ralin eddig 13 alkalommal rajthoz álló Szalay Balázst arról faggattuk, vajon milyen lesz egy száz százalékosan sivatagi verseny, vajon milyen emlékeket őriz ő és Bunkoczi László az idén januári versenyről, amelyen éppen ezeken a gyönyörű sivatagi tájakon ért véget számukra a küzdelem – technikai gondok miatt.
Az idén a Dakar ötödik napján estünk ki, de minden nap remek versenyt vívtunk és csodálatos tájakon autóztunk Peruban – mondta az Opel Dakar Team pilótája. – Az Atacama legszebb része ez, s ha őszinte akarok lenni, ez az igazi Dakar, mert Bolíviában magas hegyekben, esőben, míg Argentínában a gyors, ralis, pampás szakaszokon autózott a mezőny, addig Peruban a sivatag mutatta meg valódi arcát. Szerintem az igazi Dakar a dűnék között zajlik, úgyhogy van pozitív hozadéka is annak, hogy most csak egy országban tartják meg a versenyt. Igaz, januárban Peruban jóval nagyobb a forróság, mint ugyanebben az időszakban Afrikában, ami azt jelenti, hogy a homok is meleg és fogós, de aki szereti a kihívásokat, annak ez remek terep lesz.
Száz százalék Dakar, száz százalék Peru, száz százalék küzdelem.
